Ütközésvédelem állványokhoz – miért olyan fontos az állványok védelme
A raktárakban általában tevékeny üzem folyik. Az anyagmozgató eszközök és a raktári dolgozók az állványok közötti folyosókon mozognak a be- és a kitárolások, a megrendelések komissiózása, a szerelések és a karbantartások miatt. Ennek során könnyen következhetnek be súlyos mértékű balesetek. Különösen a nehéz anyagmozgató eszközök okozhatják akár nagyobb állványrendszerek összeomlását is az ütközés során. Gyakran nemcsak nagy anyagi kár keletkezik, hanem súlyos személyi sérülések is. Ezzel összefüggésben a cégtulajdonosnak és a raktár üzemeltetőjének kockázatértékelést kell készíteni. Természetesen a biztosítóknak is érdeke a kár elkerülése. Ezért létezik néhány, az állványvédelemről és a balesetek elkerüléséről szóló szabvány és szabályozás.
Kockázatértékelés készítése
A nemzetközi munkavédelmi törvény alapján a cégtulajdonosnak, ill. a munkaadónak a munkaeszközök használatának megkezdése előtt értékelnie kell a fellépő veszélyeztetéseket. A törvény azonban nem rendelkezik részletesen arról, hogy hogyan kell elvégezni a kockázatértékelést. Csupán alapelveket ismertet. Például a német üzembiztonsági rendelet 2. rész 3. § (1) bekezdése alapján az értékelésből szükséges és megfelelő védőintézkedéseket kell levezetni. Ezenkívül a teljes folyamatot dokumentálni kell. A német szakmai érdekképviseleteknek a munkavégzés során betartandó biztonsági és egészségvédelmi szabályokról szóló BGR A1 „A megelőzési alapelvei” című szabályzata és a német munkavédelmi törvény (ArbSchG) is kockázatértékelés elkészítését írja elő.
Állvány-/ütközésvédelmi szabályok és szabványok
Az ütközés- és állványvédelemmel kapcsolatban a Német törvényes balesetbiztosítás (DGUV) 108-007-es „Raktárberendezések és eszközök” c. szabályzatának 4.2.5. bekezdése a következő előírást tartalmazza:
„Azon állványokat, melyek ki- és betárolása nem indukciós hurok segítségével közlekedő anyagmozgató eszközökkel történik, a sarkoknál – az átjáróknál is – legalább 0,3 m magas, megfelelően méretezett, az állványhoz nem csatlakozó és sárga-fekete veszélyre utaló jelöléssel ellátott ütközésvédelemnek kell biztosítani. Ez nem érvényes a mobil berendezések helyhez kötött utolsó állványainak belső oldalára. Megfelelően méretezettnek tekinthető az az ütközésvédelem, mely legalább 400 Nm energia felvételére képes. A sárga-fekete veszélyre utaló jelölés tekintetében lásd a „Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jelölések” c. balesetvédelmi előírást (BGV A8).”
A balesetmegelőzés szempontjából különös jelentőséggel bír a DGUV 208-043-as „Állványok biztonsága” c. tájékoztatója. E dokumentum 4.7. pontjában a következő áll:
„Azon állványokat, melyek ki- és betárolása nem indukciós hurok segítségével közlekedő anyagmozgató eszközökkel történik, azok sarkain ütközésvédelmet kell elhelyezni, melyet a padlóhoz kell rögzíteni és nem csatlakozhat az állványoszlopokhoz. Az ütközésvédelem magasságának legalább 400 milliméternek kell lennie.”
A „Biztonság növelése a raktárban” c. 8. pont azt javasolja, hogy minden oszlopnál helyezzenek el oszlopvédő berendezést:
„A DIN EN 15512 szabványban az állítható raklapos állványok esetében jelentősen csökkentették a biztonsági tényezőket a Németországban eredetileg megadott értékekhez képest, így növekedett az állványösszeomlás veszélye – például az egyik oszlopnak való ütközés esetén. Hatékony megelőző intézkedésként, az oszlopok károsodásának megelőzése, ill. legalább csökkentése érdekében, jól beváltak az olyan oszlopvédő berendezések, melyeket minden oszlopnál elhelyeznek. Az állványok sarkain elhelyezett ütközésvédelemmel ellentétben ezek közvetlenül csatlakoztathatók az oszlopokhoz. A legtöbb állványgyártó kínálatában megtalálhatók az ilyen berendezések. A raktárban uralkodó biztonság növelése érdekében az állvány teherbírását alacsonyabb értékben határozzák meg, mint a kalkulált maximális kapacitás, hogy soha ne terheljék meg azt 100 százalékig.”
Milyen intézkedések érvényesek a különböző típusú állványokra nézve?
Először is a DGUV 208-043-as „Állványok biztonsága” c. tájékoztatója tartalmaz fontos tudnivalókat az összes kereskedelmi használatú acél állványtípusra nézve. Felsorolja a legfontosabb, felépítési és felszerelési előírásokkal kapcsolatos európai szabványokat, és részletesen tárgyalja a DIN EN 15635 „Helyhez kötött acél tárolórendszerek. Tárolóeszközök alkalmazása és karbantartása” c. szabvány követelményeit. Ennek során a tájékoztató különösen kitér az acélból készült állványrendszerek rendszeres ellenőrzésére a károsodás szempontjából. Valamin az ellenőrzés elvégzésére képes személyekre, a károk besorolására, a biztonsági elemek (többek között ütközésvédelem) állapotára, az állvány terhelésére, a javításra, a raktári biztonság növelésére stb. A DIN EN 15635 megköveteli az üzemeltetőktől, hogy az olyan állványrendszereket, melyeket anyagmozgató eszközökkel töltenek fel, ill. amelyek közvetlen közelében ilyen munkaeszközöket használnak, rendszeresen ellenőrizzék, ill. évente egyszer hozzáértő személlyel ellenőriztessék. Ez érvényes a bejárható állványokra, az átjárható állványokra, az utántöltő (görgős) állványokra, a polcos állványokra, a karos állványokra, a többszintes rendszerekre, a raklapos állványokra és a tárológalériákra. Sérült állványok esetén ebből az ellenőrzési eljárásból jól érthető védőintézkedések vezethetők le. Az acélból készült motoros hajtású állványrendszerekre és magasraktárakra (> 12 m) is érvényes ez a szabvány.
A DGUV 108-007-es szabályának 4.3. bekezdése további rendelkezéseket tartalmaz bizonyos raktárberendezések esetén. Például a „karos állványoknak olyannak kell lenniük, hogy a karok ne nyúljanak túl a lábazat külső támpontjain, kivéve, ha a stabilitást más módon biztosítják.” Ezenkívül „kerek és hosszú áruk tárolására használt karos állványok esetén gondoskodni kell arról, hogy a tárolt áru ne eshessen ki.” A többszintes rendszerek rendszerspecifikus előnyei közé tartoznak a biztonságos lépcsők és a stabil védőkorláttal ellátott szintek. Az állványrendszerek teherbírása és terhelhetősége a merevítő kereszttartóknak, valamint a kiegészítő keresztirányú kötéseknek köszönhetően különösen nagy. Így az állványmezők stabilitása is nagyobb. A DGUV 108-007-es szabálya ezeknél pontos előírásokat tartalmaz a méretezési terhek, a lépcsők, a személyek számára szolgáló zuhanás elleni védelmek, a leesés elleni védelmek stb. tekintetében.
Milyen típusú állvány-/(raktár-) védelmek léteznek?
A lezárások, az ütközésvédelem és a többi védelmi rendszer egyszerű, de hatékony intézkedés az üzemi folyamatok nagyobb biztonsága érdekében. Néhány példa ezek közül: ütközésvédelem (sarok- és élvédő profilok, felületek szilárd védelme, csővédő profilok, egyenes ütközésvédő kengyelek és sarkokhoz való ütközésvédő kengyelek), biztonsági jelek, lezáró rendszerek a közlekedési és a munkaterületek elválasztására, tűzvédelmi rendszerek és még sok más. A korábban leírtaknak megfelelően bizonyos ütközésvédelmi berendezéseket, figyelmeztető és állványvédő profilokat, valamint lezárásokat törvény ír elő. Mások a biztonság általános növelését szolgálják – mint pl. az említett oszlopvédő berendezések.
Az ütközésvédelmi és figyelmeztető profilok segítségével megelőzhető a készlet károsodása és a dolgozók sérülése. Az üzemi környezetben az üzemen belüli szállítási útvonalak mentén, gépeken és járműveken, valamint főleg a sarkok és az élek mentén használják ezeket. A különböző kivitelű profilok célja az ütközésvédelem, pl. sarkok és fordulók esetében, valamint szilárd védelem biztosítása az állványok és a lefektetett csövek számára. Ezért sárga/fekete figyelmeztető színben készülnek, illetve néha a DIN 4844 „Grafikus szimbólumok – biztonsági színek és biztonsági jelek” c. szabványnak megfelelő piros/fehér színben. A BGV A8 szerint a fix tárgyakat sárga/fekete diagonális csíkozású figyelmeztető és védőprofilokkal kell ellátni. A BGV szerint a szállítókocsikat és az anyagmozgató eszközöket piros/fehér diagonális csíkozással kell ellátni. Ezenkívül az ütközésvédő profilok fényvisszaverő fóliával is elláthatók, így növelve a láthatóságot rossz időjárási körülmények esetén. Ezek egyedileg a kívánt hosszúságra szabhatók, és rendkívül jól tapadó ragasztószalaggal vannak ellátva. Szükség esetén az ütközésvédő profilok csavarral, illetve bilincsekkel rögzíthetők. Alapvetően érvényes, hogy minél több az ütközésvédelem, a biztonsági jel stb., annál nagyobb a védelme a dolgozóknak és az áruknak.
Milyen termékek használhatók magas biztonsági színvonal esetén?
A BITO a rugalmas biztonsági elválasztói, pl. a biztonsági korlátok, a gyalogút elválasztók, az állványvédők, a rácsos falak, a terelőszegélyek, az ütközésvédő kengyelek, bakok és összekötők, valamint az oszlopvédők használatát támogatja az állványos raktárak jobb biztonsága és a dolgozók védelme érdekében. A görgős-raklapos utántöltő állványrendszerek biztonságos karbantartásához a „PDS Access Kit” készlet használható. A tűzvédelem területén is innovatív termékeket kínál a BITO, például a GRID tűzvédelmi polclap, mely különösen sprinklerberendezésekkel ellátott raktárakban használható jól, mert a vízáteresztő képessége legalább 45-50%. Alapvetően a raktározási szakértők a törvény által előírt, biztonsági tartozékokat tartalmazó minimális csomagnál nagyobb használatát javasolják. Ennek során figyelembe kell venni a raktár forgási sebességét, valamint a dolgozók képzettségi szintjét.