Pótalkatrész-logisztika a gépjárműiparban

Nem ok nélkül nevezik a gépjárműipari pótalkatrész-logisztikát a logisztika legfőbb ágának. Hiszen számos különböző, több ezer alkatrészből álló járműmodellhez – beleértve a veterán járműveket is – kell pótalkatrésznek rendelkezésre állnia Németország területén vagy akár világszerte. A pótalkatrészek termékválasztékába a gyorsan forgó termékektől kezdve olyan alkatrészek is beletartoznak, melyekre csak rendkívül ritkán van szükség (rendkívül lassan forgó termékek). A logisztika feladata tehát idő szempontjából kritikus és rendkívül összetett. A pótalkatrész-logisztika célja a költségek, a szolgáltatás és a készletek optimalizálása, ugyanakkor a rendelkezésre állás és a megbízhatóság maximalizálása. Célok tekintetében konfliktus van a megfelelő mennyiségű készlet lehető legkisebb mértékű tőkelekötés mellett való raktározása és az alkatrészek megfelelő rendelkezésre állása között. Az elosztás tervezése során most már az ökológiai lábnyom is középpontba kerül. 

A gépjárműiparban átgondolt és testre szabott raktározási és elosztási megoldásokra, valamint a pótalkatrészek differenciált és reális igényfelmérésére van szükség. A vállalatok elosztási rendszere többlépcsős felépítésű, központi, regionális és kereskedői szintre van felosztva. Így különböző gyorsasággal lehet reagálni az ügyfelektől érkező megbízásokra. Ebben a logisztikai hálózatban a lassan forgó termékeket központilag, a folyamatosan igényelt gyorsan forgó termékeket pedig az igény helyének közelében, decentralizáltan raktározzák. A központi leltárkészletnek nem kell fizikailag egy központi telephelyen lennie. Általában a lassan forgó termékeket költséghatékony külső raktárakba helyezik ki, melyek igény esetén kiszolgálják a központi raktározási telephelyet. Az is bevett szokás, hogy az alkatrészek mérete és típusa (pl. nagy, közepes és kis alkatrészek) szerint térbeli elválasztást alkalmaznak a raktárban. A vállalat készleteit informatikai szempontból központilag kezelik, ezért virtuális központi raktárat alkotnak. Ahhoz, hogy a készletek átláthatóságát a pótalkatrész-logisztika teljes logisztikai lánca mentén meg lehessen őrizni, az összes készletet – a központi raktárétól kezdve, a regionális raktárén át, egészen a kereskedői raktáráig – informatikailag össze kell kapcsolni és láthatóvá kell tenni. (1) Különböző elektronikus alkatrészek például csak korlátozottan tárolhatók. Van egyfajta minőségmegőrzési idő, amelyet a tárolás és logisztika során figyelembe kell venni.

A pótalkatrészek ma már nem adják el saját magukat az autógyártótól, ill. kereskedőtől való függőség révén. Az ügyfelek manapság megpróbálják a pótalkatrészeket az interneten keresztül, külső forgalmazóktól olcsóbban beszerezni. A gépjárműipar OEM-ágazatában (eredetialkatrész-gyártók) könyörtelen verseny alakult ki. Ezért némelyik gépjárműgyártó – mint például a FIAT – helyi elosztó központokat épített fel, hogy gyorsabban és jobban el tudja látni a kereskedőit pótalkatrészekkel. Ezenkívül az is cél, hogy az alkatrészek rendelkezésre állásának területén jobb átláthatóságot teremtsenek. A kereskedők is csökkenteni kívánják a raktározott készleteiket, ezért szükség van a pótalkatrész-logisztika gyors – lehetőleg aznapi kiszállítással való – ellátására. Általában a pótalkatrész-logisztika területén a nagy lehetőséget rejtő, hatékonyságnövelésre szolgáló súlypontok a következők: a szükséges alkatrészek beazonosítása, a rendelési folyamatok beindítása, valamint a szállítási idők minimalizálása. 

Ahelyett, hogy a regionális vagy központi raktárból hosszú, néha több ezer kilométeres útra küldenék az alkatrészeket, a pótalkatrészek egyszerűen a helyszínen is gyorsan kinyomtathatók az ún. 3D nyomtatás segítségével. Ennek során pl. a lézeres szinterezést – az additív gyártás egyik technológiáját – használják. Az előfeltétel az, hogy az alkatrészek háromdimenziós CAD-adatai rendelkezésre álljanak és továbbítani lehessen azokat a megfelelő 3D nyomtatóhoz. Az additív gyártás az elmúlt néhány évtizedben alakult ki fokozatosan a gyors prototípusgyártásból. A gyors prototípusgyártás esetében azonban elsősorban műanyagokat használtak, míg az additív gyártás esetében sok különböző anyagot (beleértve a nemesfémeket, a titánt, a komplex ötvözeteket stb.) is használnak. Az előnye az, hogy életciklusuk végén lévő termékekhez is előállíthatók pótalkatrészek. Az additív gyártás különösen jól használható az alkatrészek, ill. pótalkatrészek egyedi gyártásához. E technológia megszüntetheti a sok pótalkatrész körülményes tárolásának szükségességét. Ezenkívül az érintett járművek kiesési idői minimalizálhatók lennének. A lézeres szinterezés kínálta másik lehetőség az alkatrészek javítása (gyors javítás), melyek így nem kellene többé teljesen kicserélni. A 3D nyomtatás és az additív gyártás egyre elterjedtebbé válik, és néhány éven belül valószínűleg leváltja a pótalkatrész-logisztika területén a költséges raktározást és elosztást. 

A gépjárműipari pótalkatrész-logisztika számára készült raktáraknak különböző tárolási lehetőségeket kínálniuk a különböző alkatrészekhez. Gondolunk itt a motorok és karosszériák nagyméretű alkatrészeire, a szélvédőkre, a gumiabroncsokra, a kis alkatrészekre vagy az érzékeny elektronikára. Ezekhez a nagyon különböző raktározott termékekhez megfelelő raktártechnika áll rendelkezésre. A gépjárműipari pótalkatrész-raktáraknak funkcionálisnak és átláthatónak kell lenniük, továbbá zökkenőmentes üzemi folyamatokat kell biztosítaniuk. Ezeknél gyakran kombinált megoldásokat alkalmaznak. Ezek közé tartozik például a gyorsan forgó termékekhez használt automatizált kisalkatrész-raktárak, a lassan forgó termékekhez használt többszintes polcos állványrendszerek, valamint a teljes raklapok (csak ugyanolyan árucikkeket tartalmazó raklapok) feltöltéséhez használt raklapos raktár. Ezeknél a raktáraknál gyakran szükség van hordótároló megoldásokra az olajok, a fékfolyadékok és egyéb veszélyes anyagok tárolásához. Ezeknek a raktáraknak általában szigorú követelményeknek kell megfelelniük. 

A pótalkatrész-logisztika területén gyakran megéri olyan többutas műanyag tárolóládákat használni, melyeknek csökkenthető a térfogata (elforgatva egymásba rakható tárolóládák, egymásba rakható tárolóládák, összecsukható tárolóládák). Ezeket a központi raktárból a helyi elosztó központokba, ill. közvetlenül az autókereskedőkhöz szállításhoz, majd az onnan a központi raktárba történő visszaszállításhoz használják. A BITO erre a célra a U-Turn, a DSL és a DST elforgatva egymásba rakható tárolóládákat, az egymásba rakható helytakarékos tárolóládákat (mint pl. az MB többutas tárolóládákat), az EQ összecsukható ládákat, az MFB összecsukható többutas tárolóládákat és a raklapos összecsukható ládákat kínálja a termékválasztékában. 

Irodalom:

(1) Florian Klug, Logistikmanagement in der Automobilindustrie: Grundlagen der Logistik im Automobilbau, Springer-Verlag Berlin Heidelberg, 2010