Munkahelyi balesetek elkerülése a raktárban

A Német törvényes balesetbiztosítás (Deutsche Gesetzliche Unfallversicherung – DGUV) szerint 2019-ben Németországban 871547 munkahelyi baleset történt, melyből 497 végül halálos kimenetelű volt. A baleseti statisztikákban 13362 esetet súlyos munkahelyi balesetként regisztráltak, melyeknél járadékot vagy haláleseti juttatást kellett fizetni a biztosítottnak. Ugyanebben az évben 87541 munkahelyi baleset történt kézi szállítás során. Ezenkívül 154570 munkahelyi baleset történt tárgyak manuális mozgatása során. A közlekedés és a raktározás területén 2019-ben 72528 balesetet rögzítettek a baleseti statisztikákban. A raktári dolgozók munkakörnyezetében, az állványok, a gépek és a szállítóeszközök között különösen sok veszélyforrás leselkedik, melyek kizárólag a megfelelő balesetvédelmi előírások betartása és óvintézkedések foganatosítása révén kerülhetők el. Németországban ma már a munkavédelmi törvények és biztonsági előírások számos bekezdését be kell tartania a munkaadónak és a munkavállalónak. Jelentős fontosságú a belső munkavédelmi szervezet kialakítása és rendeltetésszerű működése. 

Gyakran a dolgozók figyelmetlensége és könnyelműsége, a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyása, a munkavállalók képzésének és fogékonyságának hiánya, a használt munkaeszközök (pl. anyagmozgató eszközök és állványok) hiányos karbantartása, a rend és tisztaság elhanyagolása, valamint a vállalaton belüli, súlytalan munkavédelmi tevékenység vezet a raktár területén bekövetkező elkerülhető balesetekhez. A munkavállalók jellemzően nem, vagy nem megfelelően használják az egyéni védőfelszerelést. A balesetek során a munkavállalók gyakran súlyos sérüléseket szenvednek, például megvágják magukat (nemcsak vágószerszámokkal, hanem papírral is), és zúzódás éri a végtagjaikat. Az állványokból kieső, illetve a terhek emelése során a dolgozók kontrolljának elvesztése miatt lezuhanó tárgyak súlyos sérüléseket okozhatnak. Nedvesség, de akár kosz miatt is elcsúszhatnak a dolgozók, de elfelejtett vagy jelöletlen tárgyakban is megbotolhatnak és eleshetnek. A magas munkaállványokról való lezuhanás nem ritka eset. A villástargoncákkal, más anyagmozgató eszközökkel és darukkal (felfüggesztett terhek) bekövetkező balesetek gyakran vezetnek súlyos sérülésekhez. Ezenkívül az anyagmozgató eszközök véletlen nekiütközés esetén akár egész állványokat ledönthetnek, vagy tárgyak és árucikkek leesését okozhatják. Ezen a téren a munkaadónak megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania a munkahelyi balesetek elkerülésére.

A német munkavédelmi törvény (ArbSchG) kötelezi a munkaadót a munkahelyi balesetek és munkavégzéssel összefüggő megbetegedések elkerülésére, valamint a munkavégzés biztonságos és humánus kialakítására (ArbSchG 2. és 3. §). Ezek közé tartozik a munkahelynek, a munkavégzés helyének és a munkahelyi környezetnek a kialakítása, valamint a munkavégzési eljárások, a munkafolyamatok és a munkaszervezés kialakítása is. Azt, hogy milyen munkavédelmi és biztonsági intézkedések szükségesek a balesetek elkerülése érdekében, a munkaadónak az ArbSchG 5. §-a szerinti kockázatértékelés (ld. alább) segítségével kell meghatároznia. 

A DGUV 208-043-as „Állványok biztonsága” c. tájékoztatója fontos tudnivalókat tartalmaz az összes kereskedelmi használatban lévő acélállvány-típus esetében a munkahelyi balesetek megelőzése érdekében. Felsorolja a legfontosabb, felépítési és felszerelési előírásokkal kapcsolatos európai szabványokat, és részletesen tárgyalja a DIN EN 15635 „Helyhez kötött acél tárolórendszerek. Tárolóeszközök alkalmazása és karbantartása” c. szabvány követelményeit. Ennek során a tájékoztató különösen kitér az acélból készült állványrendszerek károsodás szempontjából való rendszeres ellenőrzésére, az arra képes személyek által történő ellenőrzésre, a károk besorolására, a biztosítók (többek között ütközésvédelem) állapotára, az állványok terhelésére, a javításra, valamint a raktári biztonság növelésére. A DIN EN 15635 megköveteli a munkaadóktól, ill. az üzemeltetőktől, hogy az olyan állványrendszereket, melyeket anyagmozgató eszközökkel töltenek fel, ill. amelyek közvetlen közelében ilyen munkaeszközöket használnak, rendszeresen ellenőrizzék, ill. évente egyszer hozzáértő személlyel ellenőriztessék. Ez érvényes a bejárható állványokra, az átjárható állványokra, az utántöltő állványokra, a polcos állványokra, a konzolos állványokra, a többszintes rendszerekre, a raklapos állványokra és a tárológalériákra. Sérült állványok esetén ebből az ellenőrzési eljárásból jól érthető védőintézkedések vezethetők le. Az acélból készült motoros hajtású állványrendszerekre és magaspolcos raktárakra (> 12 m) is érvényes ez a szabvány. A DGUV 108-007-es szabályának 4.3. bekezdése további rendelkezések tartalmaz bizonyos raktárberendezések esetén. 

A munkahelyi balesetek megelőzése szempontjából különös jelentőséggel bír a DGUV 208-043-as „Állványok biztonsága” c. tájékoztatója. E dokumentum 4.7. pontjában a következő áll: „A nem indukciós hurok segítségével közlekedő szállítóeszközökkel be-, ill. kirakodott állványok sarkainak területén ütközésvédelmet kell elhelyezni, melyet a padlóhoz kell rögzíteni és nem csatlakozhat az állványoszlopokhoz. Az ütközésvédelem magasságának legalább 400 milliméternek kell lennie.” A „Biztonság növelése a raktárban” c. 8. pont azt javasolja, hogy minden oszlopnál helyezzenek el oszlopvédő berendezést. 

Az ütközés- és állványvédelemmel kapcsolatban a DGUV 108-007-es „Raktárberendezések és eszközök” c. szabályzatának 4.2.5. bekezdése a következő előírást tartalmazza: „A nem indukciós hurok segítségével közlekedő szállítóeszközökkel be-, ill. kirakodott, helyhez kötött állványokat a sarkok területén – az átjáróknál is – legalább 0,3 m magas, megfelelően méretezett, az állványhoz nem csatlakozó és sárga-fekete veszélyre utaló jelöléssel ellátott ütközésvédelemnek kell biztosítania. Ez nem érvényes a mobil berendezések helyhez kötött utolsó állványainak belső oldalára. Megfelelően méretezettnek tekinthető az az ütközésvédelem, mely legalább 400 Nm energia felvételére képes. A sárga-fekete veszélyre utaló jelölés tekintetében lásd a „Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jelölések” c. balesetvédelmi előírást (BGV A8).” 

A német munkavédelmi törvény alapján a cégtulajdonosnak, ill. a munkaadónak a munkaeszközök használatának megkezdése előtt értékelnie kell a fellépő veszélyeztetéseket. A törvény azonban nem rendelkezik részletesen arról, hogy hogyan kell elvégezni a kockázatértékelést. Csupán alapelveket ismertet. A német üzembiztonsági rendelet 2. rész 3. § (1) bekezdése alapján az értékelésből szükséges és megfelelő védőintézkedéseket kell levezetni. Ezenkívül a munkaadónak a teljes folyamatot dokumentálnia kell. A német szakmai érdekképviseleteknek a munkavégzés során betartandó biztonsági és egészségvédelmi szabályokról szóló BGR A1 sz. „A megelőzési alapelvei” című szabályzata és a német munkavédelmi törvény (ArbSchG) is kockázatértékelés elkészítését írja elő a munkahelyi balesetek megelőzésére. 

A balesetek megelőzésének egyik alapvető építőeleme a munkabiztonság fontosságának megértetése a munkavállalókkal, illetve annak színvonalas oktatása. Ezen a téren a szakmai érdekképviseletek jól előkészített anyagokat kínálnak, melyek használhatók a belső oktatások során. A törvényes balesetbiztosítás biztonsági előírásait is folyamatosan a raktári veszélyforrásoknak megfelelően módosítják, a munkahelyi balesetek elkerülése érdekében. A munkahelyi balesetek elkerülése érdekében nem kevésbé fontos a szabályok betartásának ellenőrzése és felügyelete. Ezt a vezetői feladatot a raktár operatív vezetésének kell elvégeznie. Vállalat dolgozóinak érezniük kell, hogy a vállalat komolyan veszi a munkabiztonságot, és annak megszegését következetesen bünteti (szankciókkal is). A munkabiztonságot az üzemvezetéssel, a munkavállalói képviselőkkel és az üzemorvossal együttműködve kell megszervezni. Ezen a téren külső szakértők nyújtanak tanácsot és segítséget a balesetek megelőzéséhez. A legfontosabb azonban az, hogy a munkabiztonságot a gyakorlatban is meg kell valósítani a vállalaton belül. 

Néhány dolgot már fentebb megemlítettünk. A balesetmegelőzési jogszabályok betartása és a kockázatértékelés elkészítése mellett, az állványrendszereket is rendszeresen ellenőrizniük kell szakembereknek (biztonsági tisztviselőknek). Az állványok éves ellenőrzésén kívül elvégzett rendszeres szemrevételezések segítenek az ütközések miatti károk kellő időben történő felismerésében. Minden állványsérülést dokumentálni kell. Az ellenőrzést igazoló matricák tájékoztatást nyújtanak a szükséges karbantartási intervallumokról. A lezárások, az ütközésvédelem és a többi védelmi rendszer egyszerű, de hatékony intézkedés az üzemi folyamatok nagyobb biztonsága és a balesetek elkerülése érdekében. Néhány példa ezek közül: ütközésvédelem (sarok- és lábvédő profilok, felületek szilárd védelme, csővédő profilok, egyenes ütközésvédő kengyelek és sarkokhoz való ütközésvédő kengyelek), biztonsági jelek, lezáró rendszerek a közlekedési és a munkaterületek elválasztására, tűzvédelmi rendszerek és még sok más. A korábban leírtaknak megfelelően bizonyos ütközésvédelmi berendezéseket, figyelmeztető és állványvédő profilokat, valamint lezárásokat törvény ír elő. Mások a biztonság általános növelését szolgálják – mint pl. az említett oszlopvédő berendezések. Az ütközésvédő és figyelmeztető profilok segítségével elkerülhetők a súlyos balesetek és károk, valamint a készlet és a munkavállalók sérülése. Az üzemi környezetben az üzemen belüli szállítási útvonalak mentén a közlekedés közben történő balesetek elkerülésére, gépeken és járműveken, valamint főleg a sarkok és az élek mentén használják ezeket. Egy másik tipp a padlójelölő szalagok vagy felfestések használata. Segítségükkel a munkaadó látható módon elválaszthatja egymástól a járművek és a gyalogosok által használt útvonalakat a balesetek elkerülése érdekében. Ennek során fontos, hogy a közlekedési útvonalak megfelelő szélességére is ügyeljenek. A fent idézett törvények és rendeletek megfelelő előírásokat tartalmaznak ezzel kapcsolatban. A csúszásgátló szalagok vagy bevonatok csökkentik a nedves vagy zsíros felületeken való megcsúszás veszélyét. A villástargoncák és más anyagmozgató eszközök használatára nézve is kötelező érvényű szabályok vannak. Így pl. ki kell zárni annak lehetőségét, hogy illetéktelenek használják a járműveket, illetve a felemelt teherrel való haladást is. 

Manapság a munkavédelmi felszerelések számos változatban rendelkezésre állnak, és segítenek csökkenteni a balesetek kockázatát. A védelmet kínáló mesterséges külső vázak megkönnyítik a nehéz terhek többszöri felemelését, amivel a munkaadó megelőzheti a baleseteket és a sérüléseket. A legújabb érzékelési és vezérlési technológiának köszönhetően a nehéz munkák könnyebbé és a hát szempontjából kíméletesebbé válnak. Különösen a futószalag mellett és a csomagolás során kell gyakran hosszabb időn keresztül enyhén előrefelé meghajolva végezni a munkát, ami hosszú távon nagy terhelést jelent az ágyéki csigolyák számára. Különösen a komissiózás területén végzett nehéz terhek kiemelése és áruk földről való felvétele veszi jelentősen igénybe a hátat. 

Még ha minden intézkedést foganatosítanak is a balesetek kockázatának csökkentése érdekében, a helyszínen akkor is mindig az adott szakmának megfelelő elsősegélyládáknak kell könnyen hozzáférhetőnek lenniük. A DGUV 204-022-es tájékoztatója információkat kínál az üzemen belüli elsősegélynyújtásról. Az üzemi elsősegélynyújtókat kifejezetten a munkahelyi balesetek esetében végzett elsősegélynyújtásra kell kiképezni a törvényes balesetbiztosítás előírásainak megfelelően.