Mikor van értelme az automatizálásnak a raktárban?

Az Ipar 4.0 korszakában számos vállalatnak el kell gondolkodnia a logisztika és a raktárautomatizálás kérdésén. Ennek során minden vállalatnak először azokat a kérdéseket kell feltennie, hogy „Mit várok automatizálástól?” és „Minden esetben észszerű a raktárautomatizálás?”. A Gabler-féle gazdasági lexikon szerint az automatizált raktár célja „a raktározás gazdaságosságának növelése a készletforgás növelése révén, a raktárkészletek csökkentése és a raktárberendezések jobb kihasználása, valamint a szállítási idők csökkentése a gyorsabb kitárolás révén”. Ennek előfeltétele az informatikai háttérrel támogatott raktárkezelő rendszer, mely megfelelő interface-ekkel kapcsolódik a szállítórendszerek vezérléséhez, valamint az anyaggazdálkodási és/vagy vállalatirányítási információs rendszerhez.” 

A vállalati intralogisztika területén általában a kézi és az automatizált raktárak között teszünk különbséget. A határok azonban elmosódnak. Léteznek félig automatizált raktárak is. Ezek a piacon kapható automatizált raktármegoldások némelyikét, valamint raktárkezelő rendszert használnak. Annak megítélésére, hogy az adott raktár automatizált vagy félig automatizált, nincsenek fix normák. Először is tegye fel magának azt a kérdést, hogy egyáltalán szükség van-e automatizálásra. Melyek az előnyei és hátrányai a kézi raktárnak? Mikor van értelme?  

A kézi raktárnak számos előnye van: 

• Gyakran könnyen mérhető. Pl. szezonális csúcsok esetén bérmunkaerő foglalkoztatható. Ezért rugalmasabban a körülményekhez igazítható.  

• A folyamatok gyakran kevésbé összetettek, érthetőbbek és áttekinthetőbbek. 

• Az emberek részt vesznek a folyamatokban, hasznosítható a kognitív képességük és a gyakorlati tapasztalatuk. 

• Különösen kis termékválaszték, kisszámú áru, kis raktárkapacitás esetén, valamint akkor használható, ha nem terveznek bővítést. Könnyen elvégezhető, pl. szállítóberendezések segítségével történő részleges automatizálás is lehetséges. 

Hátrányok: 

• Ilyenek például a magas költségek az emberek alkalmazása miatt és a munkavállalók kiesésének negatív hatása a készletforgásra, ill. a hatékonyságra. 

• Gyakrabban fordulnak elő hibák például a manuális komissiózás során.  

A vágy, hogy javuljon a komissiózás és el lehessen kerülni a hibákat a megrendelések összeállítása során, erősíti bennünk a döntést, hogy a vezető nélküli szállítórendszerek segítségével történő részleges automatizálást vagy akár a teljes raktárautomatizálási megoldást válasszuk. A logisztika nagyobb hatékonysága révén az automatizálást követően üzemeltetési költségek takaríthatók meg, így egy idő után megtérülnek az intézkedés költségei. Egyes iparágakban, például az autóiparban, már nagyon magas az automatizáltság mértéke. 

A vállalaton belüli raktárautomatizálásnak a következő előnyei és hátrányai vannak: 

Előnyök: 

• Az automatizált raktár költséghatékonyabban üzemeltethető, mint a kézi raktár, amennyiben megfelelő az áthaladó áru mennyisége, a raktár mérete és a berendezés használatának időtartama (24/7). 

• Általában azért telepítik, hogy költségeket takarítsanak meg, rövidítsék a munkaidőt, növeljék a biztonságot a raktárban, minimalizálják a hibákat a megrendelések összeállításánál, és növeljék az ügyfelek elégedettségét. 

• Mivel egyre kevesebb (szakértő) személyzet áll rendelkezésre, egyre érdekesebbé válnak az automatizált raktárak. 

Hátrányok: 

• Az automatizáltság fokától függőn igen magas lehet a beruházási költség. A nagyobb hatékonyság és az üzemeltetési költségek megtakarítása révén azonban egy idő után megtérülhetnek az automatizált raktár beruházási költségei. 

• A létesítmény üzemelése közben végzett automatizálás különösen nagy kihívást jelent. Annak biztosítására, hogy zökkenőmentes legyen az átmenet, gondos tervezés szükséges. 

• A folyamatokat sokszor csak a programozók képesek módosítani, akik gyakran nem a legjobb gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek a logisztika területén. Ezért a raktárberendezés korlátozottan képes csak a raktár megváltozott folyamataihoz rugalmasan alkalmazkodni. 

• Az automatizált raktár teljesítményének meghatározása gyakran nehéz. A létesítményt általában a szezonális csúcsra méretezik, ezért a fennmaradó időben nincs kihasználva. Ez csökkenti a költséghatékonyságot. 

A raktár automatizálásának ideális előfeltételei a következők: 

• Lehetőség szerint folyamatos üzemeltetést (24/7) tervezzenek. 

• A tervezett folyamatok legyenek világosak és igazoltan megfelelőek. 

• Lehetőség szerint ne legyenek, ill. csak nagyon kicsi szezonális ingadozások legyenek. 

• Hosszú távú tervezési biztonság szükséges a raktárral szemben támasztott követelményeket illetően (göngyölegek, tételméretek, áteresztő képesség). 

Minél jobban eltérnek a peremfeltételek ettől az „ideális automatizált raktártól”, annál több rugalmas és kézi folyamatot kell integrálni. Egyre több olyan raktármegoldás is létezik, mely részben a kézi raktárak előnyeit kínálja. Az AutoStore rendszer esetében ez a raktár fizikai struktúrájának megfelelő skálázhatóság és az alkalmazkodóképesség. Ezenkívül nagyon magas helykihasználást kínál, és lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy az automatizálás költséghatékonyságát alacsonyabb darabszámok esetében is kihasználják. A shuttle-rendszerű (kompakt) raktárak is jól skálázhatók és rugalmasan bővíthetők. A be- és kitárolási teljesítmény további szállítókocsik használatával növelhető. Ezenkívül a kisebb mennyiségek és a fajta szerint nem szétválogatott árucikkfajták is hatékonyan raktározhatók. A vezető nélküli szállítórendszerek a skálázhatóság mellett képesek rugalmasan az anyagáramláshoz igazodni. 

Az automatizálás egyre nagyobb szerephez jut az intralogisztika területén. Ezt a folyamatot nemcsak az Ipar 4.0, valamint a szükséges hatékonyság, ill. költségcsökkentés, hanem még inkább a szakképzett személyzet jövőbeli hiánya viszi előre. Nem kell mindig hatalmas, összetett, teljesen automatizált raktárra gondolni. A részleges automatizálás, ill. az olyan rugalmas megoldások, mint a vezető nélküli szállítórendszerek, a szállítókocsis rendszerek vagy a cobotok (együttműködő robotok) jelentik egyre inkább a megfelelő megoldást.