Miért célszerű minimálisra csökkentenie a raktárkészletét?

Számos vállalat túl nagy raktárkészletet halmoz fel az egyes árucikkekből. Ezek közé tartoznak például azok az áruk, melyeket nem vagy nem kellő mértékben értékesítettek, a csak szezonálisan értékesített termékek, valamint azok az árucikkek, melyekből túl nagy biztonsági készletet tartanak raktáron. Sok vállalat fél attól, hogy nem lesz képes szállítani. Ez azonban ahhoz vezet, hogy túl sok tőkét fektetnek a raktárkészletbe, a raktározási költségek túl magasak, a vállalat likviditása pedig csökken.

A raktárkészlet-gazdálkodás nagyon szoros összefüggésben áll a termékválaszték- és a portfóliókezeléssel. Minden termékválasztékban megtalálhatók a „versenylovak” és a „csigák”, ill. a forgási sebesség alapján mérve a gyorsan, a lassan és a közepesen forgó termékek. Ezenkívül a portfolióban található egyes termékek különböző fázisokon mennek át a termék életciklusa alatt. Kérdőjelből esetleg sztárrá, majd fejőstehénné és végül döglött kutyává válnak. Rendkívül fontos tudni, hogy az adott árucikk életciklusa mely szakaszában tart éppen. A vállalatoknak az is érdekük, hogy lehetőleg sok „versenylovat”, megfelelő számú közepesen forgó terméket, de gyakorlatilag egyetlen „csigát” se tartalmazzon a termékválasztékuk, ill. a raktáruk. A likviditás növelése és a raktározási költségek csökkentése érdekében ezért megéri ABC (forgalom) és XYZ elemzést (forgási sebesség) végezni a termékválaszték, ill. a raktár következetes megtisztítása céljából.

A raktárkészlet-optimalizálás a tőkebefektetés céljainak vagy korlátainak és a szolgáltatás szintjével kapcsolatos céloknak a cikkelemek (SKU-k) széles termékválasztékát átfogó, valamint a kereslet és a kínálatingadozás figyelembe vétele mellett történő kiegyensúlyozását szolgáló módszer. A készletgazdálkodás alapvető célkitűzései a következők: a készletezési költségek minimalizálása és az azzal összefüggő tőkelekötés-csökkentés, valamint a részlegek és az ügyfelek szükséges anyaggal való célirányos ellátása a termeléskiesés vagy -késedelem miatt hiányzó mennyiségek költségének elkerülése a határidőre történő szállítás (1) biztosítása mellett. Az optimális raktárkészletnek tehát az összes követelménynek meg kell felelnie.

Különösen a KKV-k esetében fordul elő gyakran, hogy a személyzet és a vezetés nem ismeri a pontos raktárkészletet. Olyan raktárkészletek (nyersanyagok, alapanyagok, készáruk) halmozódnak fel, melyek feleslegesen lekötik a tőkét és pénzbe kerülnek. Karcsúsítási intézkedésekkel helyiségfenntartási, ill. bérleti költségek takaríthatók meg a raktárterület tekintetében. Ehhez jönnek a felesleges üzemeltetési, karbantartási és személyzeti költségek. A karcsú raktárak növelik a likviditást. A felszabaduló tőke hiteltörlesztésre vagy beruházásra fordítható.

1. Először is végeztessen raktárkészlet-leltározást, vagy használja a legutolsó leltár adatait, ha az nem olyan régen történt.
2. Ezután ár (beszerzési ár / önköltség) alapján értékelje a beszerzett alkatrészeket, kész- és félkész árukat. A raktárkészletei értékeléséhez használjon olyan raktározási mutatószámokat is, mint az átlagos raktárkészlet, a készletérték, az átlagos raktározási időtartam, a raktári forgási sebesség, az időtartam, amíg a raktárkészlet biztosítja az ellátottságot és a raktározási kamatláb. A mutatószámok meghatározását minden jó tankönyvben, de online is megtalálja.
3. Szabadítsa meg a raktárkészletét az elfekvő áruktól (újrahasznosítás, beszállítói jóváírás, gyorsított amortizáció és selejtezés)
4. Optimalizálja a fennmaradó készleteket. Nagy készletértékű anyagok és áruk esetében éri meg leginkább az optimalizálás, mivel már a kicsit is nagyobb készletek gyorsan a tőkelekötés növekedéséhez vezetnek. Az optimális raktárkészlet az ABC-XYZ elemzés (a raktárkészletek kategorizálása) segítségével, a rendelési magatartás módosítása révén (optimális rendelési mennyiség és idő), valamint az értékes alkatrészek felső mennyiségi határértékének megszabásával érhető el. Az optimális leltárkészlet az a gazdaságos raktárkészletnagyság, amely adott szállítási készenléti fok esetén minimális releváns (a raktározási költségek és a beszerzési költségek összegéből adódó) összköltséget eredményez.
5. A nagy készletértékű alkatrészek esetében igények szerinti optimális szállítást célszerű bevezetnie (használatközeli szállítás).
6. A beszerzendő alkatrészek esetében folyamatosan figyelnie kell, hogy a beszállítók nem kínálnak-e jobb, ill. optimálisabb kondíciókat.
7. Kísérje folyamatosan figyelemmel a raktárkészleteit és a likviditását – a legjobb, ha ehhez megfelelő likviditástervezési szoftvert és vállalatirányítási (ERP) rendszert használ.

Ez természetesen az adott üzleti modelltől és attól függ, hogy mennyire kész arra, hogy más vállalatoktól függjön. Vannak azonban olyan lehetőségek is, hogy saját maga ne, vagy alig raktározzon árut. Ilyen megoldás a „just-in-time” szállítás, a dropshipping, de a „make-to-order” (MTO) gyártás is. A just-in-time szállítás esetében az alapanyagot, ill. a félkész terméket pontosan az igény felmerülésének időpontjában szállítják le a gyártásnak (lásd a Toyota termelési rendszert, TPS). Többek között a számítógép-kereskedők is egyre inkább megrendeléstől függően rendelnek (just-in-time rendelés). Alig van olyan kereskedő, aki még nagy, drága raktár terhét venné magára. Még a forgalmazók is általában csak néhány jól értékesíthető terméket tartanak raktáron kisebb mennyiségben. A termék dropshipping szállítása esetében teljesen lemondhatunk a raktárról, mivel az egyes beszállítók, ill. a gyártó átveszi a termék szállítását és esetleg a gyártását is. Az MTO esetében az ügyfél megbízása indítja el a gyártást. A gyakran használt alapanyagokat és alkatrészeket tárolják, de a magasabb értékű áruvá való további feldolgozásra csak az ügyféltől kapott megbízás után kerül sor. Az MTO gyártást gyakran egyetlen vagy kis tételben való gyártásként szervezik meg. A raktárkészletek viszonylag alacsonyak, ami ahhoz vezet, hogy az ügyfelek kívánságainak teljesítése gyakran hosszabb szállítási időkkel jár együtt. A termékválasztékból már csak a befutó, ill. a gyorsan forgó termékeket tartják raktáron. Az összes többi árucikket csak az előzetes tervezés, ill. az ügyfél megrendelése esetén gyártják le. A biztonság kedvéért készlet-kockázatkezelést kell bevezetni.

Ha szeretne többet megtudni a raktárkészletek minimalizálásáról, a raktározási stratégiákról és a raktártechnikáról, akkor a BITO tanácsadója koncentrált szaktudást közvetít Önnek az intralogisztika területének minden fontos témájával kapcsolatban. Kérjük, hogy a kapcsolatfelvételi űrlapon keresztül, e-mailben vagy telefonon vegye fel a kapcsolatot raktártechnikai szakértőinkkel.

Irodalom

1 W./ Heusler, K. F./ Karrer, M.: Erfolgsfaktor Bestandsmanagement, Konzept – Anwendung – Perspektiven (A készletgazdálkodás mint sikertényező, koncepció – alkalmazás – perspektívák), Versus Verlag, 1. kiadás (Zürich 2004)