Legfontosabb trendek a logisztikában 2024+

A logisztikai iparágat továbbra is olyan erőteljes bomlasztó erők és megatrendek alakítják, mint az éghajlatváltozás, a szegénység, a háborúk, az urbanizáció stb. Ez óriási mértékben növeli a logisztikai átalakulás sebességét. A DHL legutóbbi, 6. Logisztikai Trendek Radarjában (1) összesen 40 olyan trendet értékelt a "Társadalmi és üzleti" és a "Technológiai" területeken, amelyek az elkövetkező években jelentős hatással lesznek a logisztikára és az ellátási láncokra. Eszerint a "Társadalmi és üzleti" területen a következő trendek már most megmutatkoznak és óriási hatással lesznek az ellátási láncokra: omnichannel logisztika, digitális piacterek, az ellátási láncok diverzifikációja, körforgásos gazdaság, fenntarthatóság és dekarbonizáció. Ezek technológia területén a Big Data analitika, az edge computing, a helyhez kötött robotika, az intralogisztikában használt AGV-k, a kültéri autonóm járművek és az alternatív energiamegoldások. A raktározás és az üzemeltetés átalakulását befolyásoló trendeket és kihívásokat a Zebra Technologies Corp. által készített Warehouse Vision Study (2) című tanulmány mélyebben elemzi. Az alábbiakban e trendek közül néhányat tárgyalunk. 

A világjárvány és az orosz-ukrán háború megtanította a logisztikai ágazatot a rugalmas ellátási láncok és az ellátási láncok irányításának fontosságára (3). A rugalmasság növelésének fontos tényezője az ellátási lánc diverzifikációjának kérdése. Alternatív beszállítók kiválasztásával és a gyártási és elosztási hálózat bővítésével növelhető az ellátási lánc rugalmassága, agilitása, reagálóképessége és versenyképessége. Kísérő fogalmak itt a "multisourcing" és a "multishoring". A multishoring itt sok, néha egymással versengő beszállítóval való együttműködést jelent. A multishoring esetében a hangsúlyt arra helyezik, hogy a beszállítók különböző országokból származnak. A Covid-válság idején a kínai beszállítóktól való nagyfokú függőség nagyon negatívan hatott, és a szállítási képesség megszakadásához vezetett. A digitális átalakulás lehetővé teszi a hatékony, globális beszállítói platformok és hálózatok létrehozását, valamint a célzott ellátási lánc menedzsmentet. 

Bár a fenntarthatóság kiemelt társadalmi prioritás, a DHL szerint a jóval több mint 100 milliárd tonna felhasznált anyagnak mindössze 8,5 százaléka kerül újrahasznosításra és vissza a körforgásba. A jövőben a vállalatok a körforgásos gazdaság témájának világszerte történő erősítésével a teljesen újrahasznosított termékek arányát tömegesen növelni kívánják. Már a termékek fenntartható tervezésénél figyelembe veszik a termék teljes életciklusát, és minden anyagot és alkatrészt újrahasznosításra és a körforgásos gazdaságba való visszajuttatásra szánnak. A termék környezeti hatásának mintegy 80 százaléka már a tervezési szakaszban meghatározott, ismert (4). A meglévő anyagokat és termékeket, javítják, felújítják, megosztják, bérbe adják, és végül a lehető leghosszabb ideig újrahasznosítják, maximalizálva a termékek életciklusát. Ily módon a hulladék is minimálisra csökken. Az eldobható gazdasággal ellentétben a körforgásos gazdaság csökkenti az üvegházhatású gázok éves összkibocsátását is. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az ipari folyamatok és a termékek használata az üvegházhatású gázok kibocsátásának 9,1 százalékát okozza az EU-ban. A hulladékgazdálkodás 3,32 százalékot termel. Az Európai Bizottság már 2020 márciusában közzétette a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet, amely javaslatokat tartalmaz a fenntarthatóbb terméktervezésre, és célja a hulladéktermelés csökkentése. 

A szén-dioxid-mentesítés legfontosabb kérdése a szén-dioxid-mentes és klímasemleges gazdaság megteremtése 2050-ig. A dekarbonizáció alapja a fosszilis tüzelőanyagoktól való eltávolodás és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatív energiák használata. Különösen az energiaigényes iparágaknak és vállalatoknak az acél- és üveggyártás, az építőanyag-gyártás stb. területén minél hamarabb át kell állniuk a szénmentes energiaforrásokra. A dekarbonizációs politika fontos mérföldkövei a 2015-ös párizsi klímaegyezmény és az úgynevezett "európai zöld alku". Eszerint a vállalkozásoknak, az iparnak és az EU teljes gazdaságának 2050-re klímasemlegessé kell válnia (5, 6). A vállalkozások és az ipar CO2-kibocsátásának kétharmada a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásából származik, ezért az üvegházhatású gázoktól mentes energiákra való átállással megszüntethető (7). 

Az edge computing-ban az adatfeldolgozás közvetlenül vagy egy adott adatforráshoz (a hálózat pereméhez) közel történik. Az adatok feldolgozása tehát nem egy távoli adatközpontban történik (8). A téma az informatikai architektúra decentralizációjára utal, amelyet a tárgyak internete (IOT), a mobil számítástechnika és az 5G hálózat tesz lehetővé. Az edge computing előnyei közé tartozik, hogy a vállalatok a nagy adatelemzésekből közel valós időben, alacsonyabb késleltetés és felhőszerver-sávszélesség mellett nyerhetnek betekintést. Emellett sokkal kisebb informatikai infrastruktúrát igényel, mint a hagyományos felhőalapú számítástechnika. Az ipar 4.0 és az összes gép, üzem, kiber-fizikai rendszer stb. hálózatba kapcsolása az IOT révén a jövőben egyre nagyobb mennyiségű adatot fog létrehozni, amelyeket közvetlenül a helyszínen, a vállalaton belül kell majd feldolgozni az edge computing segítségével. Egyszerűen nem praktikus ilyen adatmennyiségeket az interneten keresztül távoli felhőalapú számítástechnikai adatközpontokba küldeni. Mellékesen, ez még egy plusz biztonsági réteget is jelent. Az edge computing most és a jövőben is számos célra használható, a logisztikában is, például a raktári robotok egymással való együttműködésére, a különböző vállalati területek, például a raktárak és a termelés hálózatba kapcsolására, az autonóm járművekre, a prediktív karbantartásra és még sok másra. Az edge computing alapvetően mindenütt hasznos, ahol nagy mennyiségű adat (big data) keletkezik valós időben. Az ISG tanácsadó cég szerint az edge computing piaca várhatóan évente 30 százalékkal fog növekedni. 

Az e-kereskedelem hihetetlen mértékű növekedése (9) és a fogyasztói kereslet óriási mértékű növekedése megköveteli a digitalizáció és az automatizálás fokozását, valamint az intralogisztikai folyamatok és az ellátási láncok hatékonyságának növelését. A digitalizáció és az automatizálás az olyan kísérő technológiákkal, mint az 5G, az IOT, a mesterséges intelligencia (AI), az Edge Computing, nemcsak a logisztikai iparágat fogja teljesen átalakítani. Az intralogisztikában egyre több munkát vesznek át az AGV-k és a helyhez kötött robotok. A beltéri mobil robotok közé tartoznak az AGV-k (Automated Guided Vehicles) és az AMR-ek (Autonomous Mobile Robots). Az AMR-ek fejlettebbek, mint az AGV-k, valós idejű útvonaltervezést használnak, és szabadabban és könnyebben kikerülik az akadályokat. Ezeket például a komissiózásban vagy szállítási feladatokra is használják. Az AMR-ek piaca 2023-ig várhatóan évente 31 százalékkal fog növekedni. Amint a beltéri mobil robotok nagymértékben alkalmazhatók lesznek, bebizonyosodik, hogy óriási potenciáljuk van a költségek csökkentésében és a hatékonyság növelésében, és óriási mértékben átalakítják az iparágat. 

Az AI-technológia és az érzékelőtechnológia gyors fejlődésével a helyhez kötött robotok, például az együttműködő robotok (cobotok) és az ipari robotok egyre változatosabbá és sokoldalúbbá válnak. A jövőben várhatóan egyre nagyobb lesz a munkamegosztás az emberek és a robotok között. A robotokat természetesen többnyire ismétlődő, változatlan folyamatokban fogják használni. A kérdés az, hogy a mesterséges intelligencia területén megvalósuló innovációk hogyan fogják bővíteni a munkaterületeket. A mesterséges intelligenciát különösen a tárgyfelismerésben alkalmazzák. De az olyan területek is, mint a készségalapú robotprogramozás az adatkesztyű segítségével, a jövő egyik meghatározó témája (10). 

A digitális átalakulás minden innovációjával együtt kiegyenlíti a szakképzett munkaerő hiányát. Az ellátási láncban már most is munkaerő- és szakmunkáshiány van, ami a jövőben az alacsony születési ráta miatt tovább fog fokozódni. A Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium (BMWI) szerint 2060-ra akár egyharmaddal is kevesebb lesz a foglalkoztatottak száma (11). A logisztikában például óriási hiány van raktári dolgozókból, diszpécserekből, teherautó-vezetőkből és informatikai szakemberekből. A digitalizáció és az automatizálás ezt sok helyen orvosolni hivatott. Az automatizált folyamatok és rendszerek, robotok, AGV-k, autonóm járművek, mesterséges intelligencia és más innovációk sok szakképzett munkást fognak helyettesíteni a raktárakban és az ellátási láncban. Azonban még eltart egy ideig, amíg az ilyen rendszerek mindenhol standarddá válnak. 

Literature 

1 The Logistics Trends Radar 6.0, 25 October 2022, DHL Trend Research, Link 

2 Whitepaper Warehouse Vision Study, Tech that enhances human capabilities and drives modernization, Zebra Technologies Corp, Link 

3 Circular Economy: Definition and Benefits, European Parliament, Link 

4 BITO Expertise, Sustainability and Greenhouse Gas Protocol, Link 

5 Decarbonisation: The way to a carbon-free economy, EHA Energie-Handels-Gesellschaft mbH & Co. KG, Link 

6 What is Edge Computing?, Hewlett Packard, Link 

7 Global E-Commerce Logistics Market Will Be Worth Over €500bn by 2024, Logistics Brief, Link 

8 AI-based human-robot collaboration, Mittelstand Digital, Link 

9 Logistics skills shortage: A lot of transport volume with few employees, January 2023, E-Commerce Magazin, Link