Hogyan akadályozza meg az új CSR-irányelv a zöldmosást?

Az új európai irányelv a vállalati fenntarthatósági jelentésről (CSR) 2023. január 5-én lépett hatályba (1, 2). Az irányelv a korábbi, 2014-es CSR-irányelv helyébe lép, és legkésőbb 2024 júliusáig kell átültetni a nemzeti jogba. Számos más irányelvet módosít, például a számviteli, az átláthatósági és a kötelező könyvvizsgálatról szóló irányelvet. A módosított irányelv egységes szabványokat vezet be a fenntarthatósági jelentéstételre, biztosítja a fenntarthatósági erőfeszítések jobb összehasonlíthatóságát és jobb átláthatóságot teremt Európa-szerte. Megjegyzés: A német beszállítói lánc átvilágításáról szóló törvény túlmutat az európai CSR-irányelv követelményein, mivel kötelezi a vállalatokat, hogy konkrét intézkedéseket hajtsanak végre az emberi jogok, a környezetvédelem megsértésének és egyéb, a globális beszállítói láncban történő átvilágításnak a nyomon követésére és megelőzésére. 

A régi vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló irányelv már előírta, hogy a nagyobb vállalatoknak nem pénzügyi információkat kell jelenteniük a működésükről. A nem pénzügyi beszámolásról szóló európai irányelv (NFRD) már megkövetelte, hogy bizonyos vállalatok beszámoljanak a nem pénzügyi információkról. Az NFRD a régi CSR-irányelv külön követelménye. Az új CSR-irányelv mindkét irányelv helyébe lép. Az új CSR-irányelv fő célja, hogy tovább javítsa a vállalatok nem pénzügyi információkról való jelentéstételét olyan területeken, mint a fenntarthatóság és az emberi jogok. Mostantól kezdve a fenntarthatósági jelentés a vállalatok pénzügyi jelentéséhez hasonló státuszt kap. Ennek célja, hogy a befektetők és különösen az érdekelt felek jobb képet kapjanak a vállalat üzleti teljesítményéről, eredményeiről, helyzetéről és tevékenységeinek hatásáról. Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) szerint ahhoz, hogy a befektetői forrásokat fenntartható projektekbe lehessen irányítani, megbízhatóbb adatoknak kell rendelkezésre állniuk a vállalatok működéséről és a fenntarthatóságra, a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatásáról. 

A felülvizsgált CSR-irányelvnek köszönhetően a vállalatoknak kibővített és szabványosított fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségük van (3, 4). A mutatók bevezetésének célja a szolgáltatott információk mérhetőségének és összehasonlíthatóságának biztosítása. Az új uniós szabályozás a kettős lényegesség fogalmát is rögzíti. Egyrészt a vállalatok mostantól kötelesek beszámolni saját üzleti tevékenységüknek az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásairól, másrészt az úgynevezett fenntarthatósági szempontok (ökológia, gazdaság és szociális ügyek) saját vállalatukra gyakorolt hatásairól is. Mostantól a vállalatoknak a pénzügyi beszámolóikhoz hasonlóan a fenntarthatósági jelentésüket is kötelesek külső könyvvizsgálatnak alávetni. Az EU Bizottsága meghatározta a jelentéstételi szabványokat és a könyvvizsgálat mélységének növekedését a "korlátozott bizonyosságról" az "ésszerű bizonyosságra". Emellett a fenntarthatóságra és az emberi jogoknak való megfelelésre vonatkozó információk a jövőben a vezetői jelentés vagy az éves jelentés részét képezik majd. Az egységes, elektronikus (géppel olvasható) jelentéstételi formátumot (European Single Electronic Format (ESEF)) a fenntarthatósági jelentésekre is alkalmazni fogják. Mostantól a vezetőségnek aktívan és bizonyíthatóan felelősséget kell vállalnia a fenntarthatósági jelentésért. Az úgynevezett mérlegesküt, amely eddig csak a pénzügyi beszámolóra vonatkozott, ki kell terjeszteni a fenntarthatósági jelentésre is. 

A régi CSR-irányelv és az NFRD csak a közérdeklődésre számot tartó, 500-nál több alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatoknak kellett a számviteli törvények értelmében beszámolniuk a fenntarthatóságról. Az új CSR-irányelv a legalább 250 főt foglalkoztató, legalább 20 millió eurós mérlegfőösszeggel vagy legalább 40 millió eurós forgalommal rendelkező, tőzsdén nem jegyzett vállalatokat is kötelezi a jelentéstételre. Az érintett vállalatoknak (Németországban mintegy 15 000 vállalat) már a 2023-as jelentéstételi évre át kell alakítaniuk a CSR-jelentési folyamataikat. 2026. január 1-jétől a fenntarthatósági jelentéstétel valamennyi tőzsdén jegyzett kkv számára is kötelező lesz. 

Az új szabályozás szerint a fenntarthatósági jelentés a vezetői jelentés vagy az éves jelentés részévé válik. Az információkat digitálisan kell megjelölni, hogy azok géppel olvashatóak legyenek, és bekerülhessenek az európai egységes hozzáférési pont (ESAP) platformba. A kettős lényegesség mellett (lásd fentebb) a taxonómiai rendelet (EU 2020/852) zöld pénzügyi mutatóit is be kell tartani. A rendelet egy európai szabályrendszer, amely kritériumokat és követelményeket határoz meg a gazdasági tevékenységek "környezeti szempontból fenntarthatónak" minősítésére. 

Az ESAP kezdeményezést 2020-ban az Európai Bizottság a fenntartható vállalati finanszírozásról szóló cselekvési terv részeként jelentette be. Az ESAP platform célja, hogy a különböző európai országok vállalati adatai és információi számára központi, digitális hozzáférési pontot hozzon létre az átláthatóság, valamint a vállalatok számára a jog- és üzleti biztonság javítása érdekében. A vállalatok a platformon keresztül hozzáférhetnek, összehasonlíthatják és elemezhetik a különböző európai országok pénzügyi információit, beszámolóit, mérlegeit, cégjegyzékadatait és egyéb vállalati információkat. A platform célja az is, hogy csökkentse a vállalkozások adminisztratív terheit azáltal, hogy nem kell az egyes uniós országokban információt keresni, és nem kell megbirkózni a különböző formátumokkal és nyelvekkel. A platform jelenleg fejlesztés alatt áll, és 2030-ig fokozatosan kerül bevezetésre (5). 

A müncheni és felső-bajorországi ipari és kereskedelmi kamarai szervezet a Value Balancing Alliance (VBA ) és a Deloitte együttműködésével kiadta az "Öt lépésben a sikerhez: fenntarthatósági jelentés a kkv-k számára" című útmutatót. 

A felülvizsgált vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló irányelv különböző mechanizmusokat tartalmaz az úgynevezett zöldmosás (6 ), azaz a vállalatok fenntarthatósági gyakorlatukkal kapcsolatos félrevezető bemutatása megelőzésére. 

A vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló irányelv előírja a vállalatok számára, hogy bizonyos nem pénzügyi információkat - többek között a környezetvédelmi, szociális és munkaügyi kérdéseket, az emberi jogok tiszteletben tartását, valamint a korrupció és a megvesztegetés elleni küzdelmet - világosan, tömören és teljes körűen tegyenek közzé. A jelentéstételi kötelezettség célja, hogy a vállalatokat arra kényszerítse, hogy átlátható módon számoljanak be fenntarthatósági teljesítményükről és hatásaikról. Ezen túlmenően a fenntarthatósági és a pénzügyi jelentések egyenlő kezelése, a független ellenőrzés, az érdekelt felek aktív bevonása a jelentéstételi folyamatokba, a fenntarthatósági információknak a vezetői jelentésbe való beillesztése, valamint a megfelelés elmulasztásának szankciói biztosítják a fenntarthatósági információk nagyobb hitelességét, és ezáltal a zöldmosta kockázatának csökkenését. A szankciók bírságokat vagy más jogi következményeket is magukban foglalhatnak, ami arra ösztönzi a vállalatokat, hogy komolyan vegyék az irányelv követelményeit és a valóságnak megfelelő információkat nyújtsanak. 

Literature 

1 Gouze Stephanie, CSR Directive: What will be important with the new directive, EQS Group, Link 

2 Non-Financial Reporting Directive (NFRD) / CSR - Guidelines, Assekurata Assekuranz Rating-Agentur GmbH, Link 

3 Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD), The new EU directive on corporate sustainability reporting at a glance, Federal Ministry of Labour and Social Affairs, Link 

4 Richter Nicole, Meyer Yvonne, New EU CSR Directive: What to do already, EY Ernst & Young Global Limited, Link 

5 EU, Establishment of a European Single Access Point (ESAP), German Accounting Standards Committee e.V., Link 

6 Sustainability, CSRD - works against greenwashing, German Insurance Association, Link