Az ipari tárolóládák műanyagának újrahasznosítása is egyre fontosabbá válik

A műanyag hatékony újrahasznosítása az egyik legnagyobb kihívás, mellyel sürgősen szembe kell néznünk. Óriási mennyiségű műanyag hulladék kerül nap mint nap a természetbe, a hulladéklerakókba, a világ óceánjaiba és nem utolsósorban mikroműanyagként a táplálékláncainkba. Az óceánokban hatalmas szemétszőnyegek úsznak. Ennek egyik példája a nagy csendes-óceáni szemétsziget (angolul: Great Pacific Garbage Patch), mely időközben már akkora, mint Franciaország, és 1,8 billió – a Föld minden egyes lakójára nézve 250 darab – műanyagdarabból áll. Ez bolygónk legnagyobb szemétdombja. Ez a tény is jól mutatja, hogy mennyire fontos a jól működő újrahasznosító rendszerek és a hatékony újrahasznosítás bevezetése.

A Zeit Online szerint Németországban a műanyag hulladéknak épp csak 16 százalékát hasznosítják újra (1). Világszerte ez a szám még kevesebb, derül ki a Bund für Umwelt und Naturschutz Deutschland (Bund, Németországi Környezet- és Természetvédelmi Szövetség) és a Heinrich Böll Alapítvány „Plastic Atlas 2019” című tanulmányából (2). A tanulmány szerint a „németországi hivatalos újrahasznosítási arányszámok relatív magasak – a vizsgálat szerint 2016-ban 45 százalék volt. Ezek a számok azonban csak az újrahasznosítással foglalkozó vállalatokhoz történő leszállításra vonatkoznak, nem pedig a ténylegesen újrahasznosított teljes mennyiségre.” Ezenkívül a gyártók ez idáig inkább új műanyagot, nem pedig újrahasznosított anyagot, mely gyakran kevésbé tiszta, használnak a termékeikhez. Az új műanyag alacsony ára, valamint a használt műanyag drága válogatása és feldolgozása Európában oda vezetett, hogy a műanyaghulladék nagy részét a tengerentúlra szállítják. Németország – az Egyesült Államok és Japán után – a világ harmadik legnagyobb műanyaghulladékot exportáló országa. Az eddigi legfontosabb importáló országok – Kína és Malajzia – időközben azonban behozatali tilalmat rendeltek el vagy rendkívül mértékben korlátozták az átvételi mennyiségeket. A tanulmány szerzői a bolygó műanyaggal való szennyezését tekintik az egyik legnagyobb környezeti válságnak. „A jelenlegi és a várható növekedési ráták mellett 2050-re a műanyagok gyártása 52,5 gigatonnányi szén-dioxid-kibocsátást okoz majd. Így csak a műanyagok 10 és 13 százalék közötti mennyiséget használnak el abból a szén-dioxid-keretből, melyhez a világ népességének tartania kellene magát ahhoz, hogy a Föld felmelegedését 1,5 fokra korlátozza” – írják a Plastic Atlas 2019 szerzői.

Sürgősen szükség van működő körforgásokra és új technológiákra

Tehát sürgősen itt az ideje annak, hogy jóval több műanyagot hasznosítsunk újra ténylegesen, és új termékek gyártásához használjuk újra azokat. Ehhez az újrahasznosítási körforgásoknak ténylegesen és világszerte is működniük kell. A műanyagok újrahasznosításához ezen kívül új hatékony eljárásokat is ki kell fejleszteni, hogy a gyártók szívesen válasszák az újrahasznosított műanyagból készült granulátumokat.

Akkor is, ha a hulladék kivitelének problémája most még Németországban is létezik, ma már jóval nagyobb választékban kínálnak alapanyagot (darálékot és újrahasznosított anyagot) a piacon, mint tíz évvel ezelőtt. Korábban a vállalatok csak a saját gyártási hulladékukat vagy az ügyfelek által visszaküldött anyagokat őrölték be, majd közvetlenül újra felhasználták az anyagot. Ebben az esetben beszélünk darálékról.

A regenerált műanyagok olyan újrahasznosított műanyagok, melyeket először megőrölnek, majd beolvasztanak. Alternatív megoldásként az anyagot szétválogatják, beolvasztják, adalékanyagokat adnak hozzá, majd újból elegyítik. Elegyítés alatt az adalékanyagok (töltőanyagok, adalékok stb.) hozzáadását értjük a kívánt tulajdonságprofil elérése érdekében. Származástól függően különbséget teszünk fogyasztó utáni és ipar utáni alapanyag között. A fogyasztó utáni alapanyag általában a „sárga szemetesládából” származik (németországi duális hulladékgyűjtési rendszer), melynek feldolgozása a nagyszámú különböző műanyagok és eltérő állapotuk miatt költséges. Ebbe beletartozik a szétválogatás, az őrlés, a tisztítás és a szagok megszüntetése is. Ezen a téren azonban már nagy előrelépések mutatkoznak. Az ipar utáni alapanyagok általában viszonylag homogének, így azok tulajdonságai jól meghatározottak.

Már vannak olyan cégek, melyek a műanyagok [főként polietilén (PE) és polipropilén (PP)] bonyolult újrahasznosítását és a fogyasztó utáni alapanyagok elegyítését tökéletesítették, így piacképes újrahasznosított műanyag alapanyagok kínálhatók. A műanyag gyártásának ugyanis nem kell kőolaj használatán alapulnia. A pontos szortírozás, az optimalizált elválasztás, gáztalanítás és szűrés segítségével különösen nagy tisztaságú műanyag granulátumok érhetők el az újrahasznosítás során. Speciális receptúrák és eljárások révén a granulátumok folyékonysága, stabilitása, UV- és hőállósága vagy színe kívánság szerint módosítható. Ezenkívül a műanyag termékek használói, illetve gyártói a „Der blaue Engel” (a kék angyal) ökocímkét is megigényelhetik, és ezzel pozitívan megkülönböztethetik magukat a konkurenciától. Az újrahasznosított anyagok gyártása során jelentős mennyiségű üvegházhatást okozó gázt takarítanak meg, ráadásul a hosszú élettartamú műanyag termékként való használatuk révén értéknövelő újrahasznosítást végeznek. Így az olcsó egyutas árucikkekből kiváló minőségű termékek készülnek, melyek hosszú élettartamuk miatt számos egyutas terméket leváltanak.

Jelenleg a kémiai újrahasznosítás területén végeznek kutatásokat, amely lehetővé teszi az olyan műanyagok újrahasznosítását, melyek esetében ma még hiányoznak az újrahasznosítási megoldások, vagy a kapacitások, és így kiegészíti az alapanyag alapú újrahasznosítást. A műanyag hulladékokat például termokémiai folyamatok, hidrolízis vagy szolvolízis segítségével nyersanyagokká vagy monomerekké alakítják át. Az ennek során keletkező kiindulási anyagot utána új műanyagok gyártására lehet használni. A ChemCyclingTM (3) projekttel a BASF SE (Ludwigshafen) ipari méretekben szeretne vegyi úton újrahasznosított műanyag hulladékokból termékeket előállítani. Ehhez olyan használt műanyagokat dolgoznak fel, melyek esetében az alapanyag alapú újrahasznosítás nehéz. Ilyenek például a szennyezett műanyagok, a többrétegű élelmiszer-csomagolások vagy az autó- és építőiparban használt kompozit műanyagok. E módszer esetében a műanyag hulladékokat termokémiai folyamatok segítségével nyersanyagokká (pirolízis olajjá) alakítják át. Ezekből kiváló minőségű műanyagok gyárthatók például csomagolásokhoz.

Többutas használat esetén feltétlenül biztosítani kell, hogy az olyan újrahasznosítási körforgás, ‑ mint amilyet a BITO többutas tárolóládák esetében alkalmaznak, ‑ valóban előírásszerűen valósuljon meg. A BITO tárolóládák környezetbarát újrahasznosítható műanyagból (PP-granulátum) készülnek, ráadásul élettartamuk végén nem okoznak felesleges hulladékot, mivel ismét beőrlik azokat, majd a darálékból új árucikkeket gyártanak. Számos lehetőség létezik arra, hogy megfelelő, kiváló minőségű újrahasznosított anyagból készült műanyag tárolóládákkal többutas, valamint betétdíjas rendszereket valósítsanak meg. A BITO többutas tárolódobozai rendkívül tartósak. Minden dobozra öt év garanciát kap az ügyfél. Az MB többutas tárolóláda statisztikai szempontból nézve több mint 300 utat képes megtenni. Azaz tárolóládánként 300 egyutas csomagolás takarítható meg. A tárolóládák esetében zárt nyersanyag körforgás áll rendelkezésre. A BITO a német duális hulladékgyűjtő rendszerből (DSD, Der Grüne Punkt, Gelbe Tonne) származó újrahasznosított műanyagokat is felhasználja, amivel segít növelni azon műanyag hulladékok arányát, amelyeket nyersanyagként újrahasznosítanak. Ezekkel a BITO tárolóládákkal Ön is hozzájárulhat a rendkívül környezetbarát értéknövelő újrahasznosításhoz.

Irodalom:

1. Nur ein Bruchteil des Plastikmülls wird wiederverwendet, Zeit Online, 2019.06.06., cikk megtekintése

2. Plastic Atlas 2019, Facts and figures about the world of syntetic polymers, Bund für Umwelt und Naturschutz Deutschland (Bund) és Heinrich-Böll-Stiftung, Berlin, 2019, letöltés

3. ChemCycling: Henkel und Alpla präsentieren besondere Perwoll-Flasche, Packaging Journal, 2019. október 21., cikk megtekintése