A hordható okos eszközök szupererőt kölcsönöznek az intralogisztikában

A logisztika területén egy további forradalom van kialakulóban, melyet csak a digitalizálás és az Ipar 4.0 tesz majd lehetővé. A küszöbön áll az úgynevezett hordható eszközök bevonulása a logisztika világába.

A Gabler gazdasági lexikon meghatározása alapján a „hordható eszközök olyan számítógépes technológiák, melyeket a testen vagy a fejen viselünk. Megtestesítik a mindenütt jelenlévő számítástechnikát, az IoT (amely egy rövidítés és jelentése: a tárgyak internete (Internet of Things)) részét képezik. Más néven viselhető technológia vagy viselhető számítógép. A viselhető eszközök értelme és célja általában valamely tevékenység támogatása a valós világban, például (kiegészítő) információk, kiértékelések és utasítások révén.”

A IoT pedig nem más, mint a tárgyak internet segítségével történő hálózatba kapcsolása, hogy az adott tárgyak önállóan kommunikálhassanak a hálózaton keresztül, és így különböző feladatokat végezhessenek el a tulajdonos számára. Végül pedig az IoT az Ipar 4.0 és a Logisztika 4.0 fő alkotóelemének tekinthető, amely előre viszi az ipar digitalizálását világszerte.

A viselhető eszközök különösen az egészségügyben, de az ipar és a logisztika területén is egyre inkább fontos szerepet töltenek be. Az amerikai piackutató és tanácsadó vállalat, az ABI Research a viselhető eszközök piacát hét szegmensre osztja fel: a testen, ill. sisakon hordozható kamerák; az intelligens textíliák (másnéven e-textíliák); a pl. a Vuzix, az Epson (Moverio) és a Google által gyártott intelligens szemüvegek (adatszemüvegek); az egészségügyben használt orvostechnológia; az aktivitásmérők; a 3D-s mozgáskövetők, mint például az Apple új leányvállalata a PrimeSense egylapkás rendszerét alkalmazó Microsoft Kinect; valamint az okostelefon-kompatibilis órák (okosórák), mint a Samsung Galaxy Gear vagy a Sony SmartWatch. A logisztika és az intralogisztika területén már használnak adatszemüvegeket, gyűrűszkennereket, kesztyűszkennereket, mesterséges külső vázakat a nehéz terhek cipeléséhez mobil és hordozható nyomtatókat, valamint testérzékelőket (Motion-Mining®) a raktárban zajló mozgási folyamatok elemzéséhez.

A mesterséges külső vázak, melyek 2013-ban még a Matt Damon főszereplésével bemutatott „Elysium - Zárt világ” sci-fi dráma részét képezték, ma már megérkeztek a munka világába. Arra készültek, hogy ergonomikus segítséget nyújtsanak viselőjüknek nehéz terhek megemelése vagy kedvezőtlen helyzetekben, pl. fej felett, végzett munkák esetén. Például a spartanburgi BMW már mesterséges külső vázakat használ az autógyártásban, így segítve dolgozóinak az alkatrészek fej felett történő szerelésében. Ennek során a mesterséges külső váz a viselő felkarjának segít, aki így kevésbé fárad el, és kevésbé érez feszülést a nyakában, a vállaiban, a karjaiban és a hátában. A raktárban is lehetséges a különösen a hátnak segítséget nyújtó, mesterséges külső vázak használata a (nehéz) terhek cipeléséhez. Ezután IoT-n keresztül egy szoftverhez kerülnek a készülék üzemi állapotával kapcsolatos adatok, pl. diagnosztikai és karbantartási célokból.

A Google-szemüvegekkel, ill. adatszemüvegekkel folytatott komissiózás révén egyértelműen idő takarítható meg. A dolgozó kezei szabadok, ezenkívül az ergonomikus, biztonságos és gyors mozgási folyamatokra összpontosíthat. A pick-by-vision névvel is illetett komissiózási folyamat során a dolgozót lépésről lépésre vezetik végig a komissiózási megbízásán. Az adatokat valós időben továbbítják. Ehhez azonban először ipari felhasználásra alkalmassá kellett tenni a Google-szemüvegeket. A dioptriás és a dioptria nélküli, EN166 szabványnak megfelelő szemüveg- és biztonsági lencsékhez való gyorsváltó mechanizmus révén a fejre erősített kijelzők egyszerűen igazodnak a használójukhoz. A kiterjesztett valósághoz való szemüvegekkel probléma nélkül leolvashatók az egy- és kétdimenziós vonalkódok. Ezenkívül gyakran Bluetooth-os gyűrűszkennert is használnak, mellyel elkerülhető, hogy túl mélyre kelljen hajolni, ill. nyújtózni a nehezen elérhető vonalkódok miatt.

A Bluetooth-os gyűrűszkennerek egyszerűen, egy vagy több ujjon viselhetők. A vezeték nélküli adatátvitelnek köszönhetően a használónak nagy a mozgási szabadsága. A leolvasandó árut már nem kell kiadni a kézből, hanem például a ki-, ill. berakodás során katalogizálható. Ráadásul ennek a viselhető eszköznek köszönhetően már nincs szükség a vonalkód-leolvasók és hasonlók előszedésére és elrakására. A gyűrűszkenner nemcsak szabad kezeket biztosít, hanem értékes időt is megtakarít. A leolvasási teljesítmény azonban nagymértékben függ a szoftvertől. A hosszú élettartamú akkumulátorra és a beépített kijelzőre szintén hangsúlyt kell fektetni.

A vonalkód-leolvasó integrálásának egy másik módja, ha kesztyű hátoldalára helyezzük azt. Ebben az esetben is sok idő takarítható meg a leolvasó használata során. A dolgozó kezei szabadok, a leolvasót a mutatóujja és a hüvelykujja összenyomásával aktiválja. A tárgyra irányítást követően azonnal vizuális és tapintható visszajelzést (vibráció) kap. Általában véve a cél a rögzítés folyton visszatérő folyamatának lerövidítése és ergonómiai szempontból kényelmesebbé tétele.

A mobil, hordozható nyomtatók alkalmazásával például elkerülhetők a hibák az egészségügy területén. A minták címkézését közvetlenül a kezelés helyén elvégezhetik. Ezeknek az eszközöknek a használata szintén gyakorlatilag korlátlan a vállalati logisztika és intralogisztika területén: áruátvétel, kitárolás, fordított logisztika, készletgazdálkodás, leltár, komissiózás, rendelkezésre bocsátás, csomagolás, kiszállítás, szállító- és átvételi bizonylat, flottakezelés és még sok más. Tehát optimalizálhatók velük a vállalati folyamatok. Léteznek olyan nyomtatók is, melyekkel a felhasználó gyakorlatilag bármilyen anyagra nyomtathat.

Az úgynevezett Motion-Mining® segítségével automatikusan kielemezhetők és optimalizálhatók a logisztika területén és az ipari környezetben végzett mozgások. Nem csak arról szól, hogy a munkavégzési folyamatok optimálisan zajlanak-e, hanem arról is, hogy az adott dolgozók szervezetüket nem megterhelő módon mozognak-e. Az elemzés során a dolgozókat megfelelő szenzorokkal látják el, melyek információkat szállítanak a mozgásokról, a testtartásról, a tartózkodási helyről és a környezeti feltételekről (pl. megvilágítás erőssége) is. A cél a gyenge pontok felfedezése, a költségek csökkentése és a kézi erővel végzett munka csökkentése, hogy a mozgás a lehető legkényelmesebb legyen.

Az intralogisztika területén az egyik legújabb fejlemény a virtuális valóság használata a dolgozók oktatása, ill. képzése során. A raktárkezelő rendszereket kínáló vállalatok közül néhány az utóbbi időben kezdte el a virtuális valóságot használni oktatási céllal a vállalat új szoftvercsomagjának bevezetéséhez. Ennek során a virtuális térben megjelenítik az a raktári környezetet, amelyben a dolgozók a jövőben a munkájukat végzik. Ugyancsak megjelennek ott a raktárkezelő rendszer eredeti párbeszéd-ablakai és kijelzései. A komissiózó vagy a targoncavezető mozog a virtuális környezetben, csomagokat vesz át, és elhelyezi azokat a jövőbeli komissiózó kocsin, majd elvégzi a leolvasási folyamatokat. Nemcsak a rendszerek új bevezetésénél kínál jelentős előnyöket ez a technika. Az új dolgozók működő üzemben történő betanításánál is idő és költségek takaríthatók meg, és nő a munka minősége.