A csomagoló munkaállomások ergonomikus kialakítása

Egy felmérés szerint öt dolgozóból csak kettő elégedett a számítógépes munkahelyével. Sokan szenvednek a korlátozások és az elavult berendezések miatt. Az MSG Services AG által 2017-ben végzett felmérés azt mutatta ki, hogy mintegy 2200 irodai alkalmazott és 600 üzletvezető panaszkodik a képernyő előtti munkahelye hiányosságai és elavult technológiája miatt. Ennek során olyan ergonómiai szempontokat is kifogásoltak, mint az irodai berendezések egyszerű kezelhetősége. 

A nem megfelelő munkahelyi ergonómia számos egészségügyi problémához és ezáltal a dolgozók kieséséhez vezethet. Ilyen következmények lehetnek például a következők: nyak-, váll-, hát- és derékfájdalom, emésztési problémák, fájó lábak, szív- és keringési rendellenességek, csökkent agyi vérkeringés, látászavarok, isiász, különböző hátproblémák és még sok más. 

A takarítási szolgáltatások, a magas- és mélyépítés, valamint a lakatosmunka mellett a logisztika is azon 10 szakma közé tartozik, melyben a legtöbb megbetegedés fordul elő. A logisztikai iparág sokat követel a munkavállalóktól. Ebben az iparágban többek között nehéz terheket kell cipelni, húzni, emelni, komissiózni és becsomagolni. Szintén gyakran van szükség a hosszú ideig tartó állásra. A fizikai terhelések nagyok, és rendkívüli az idő miatti stressz is (különösen az e-kereskedelemben). A munkalépéseket egyre gyorsabban kell végrehajtani, ami folyamatosan növeli a munkavállalókra nehezedő teljesítménykényszert. A munkavállalók gyorsan elérik a saját határaikat. A gerinccel és a háttal kapcsolatos problémák nagyon gyakoriak a gyártásban és a raktárban. A helytelen terhelések elősegítik a háttal kapcsolatos problémák kialakulását. Ilyen konkrét tényező például a fej feletti munkavégzés, a rendszeres hajolgatás, a hajlított felsőtesttel végzett munka és az állandó ülőpozíció az íróasztalnál. Jellemző következmény az ízületi, a gerinc- és a porckorongkopás. Az olyan pszichikai tényezők, mint a stressz, is hozzájárulhatnak háttal kapcsolatos betegségek tüneteinek kialakulásához. Ezért a logisztika, ill. a raktár területén különösen fontos a munkahelyek ergonomikus kialakítása. 

Az újkorban (1919-től kezdődően) először a Bauhaus irányzat foglalkozott az ergonómia témájával. Következetesen és átfogóan azonban Henry Dreyfuss amerikai terméktervező és az ő tervezőirodája dolgozta ki és alkalmazta először. Az ergonómia célja, hogy optimálisan az egyénhez igazítsa a munkahelyet és a munkakörnyezetet. A görög eredetű kifejezés az „ergon“ („munka“) és a „nomos“ („törvény“) szóból tevődik össze. 

A REFA szerint „az ergonomikus munkahely olyan, amely optimálisan illeszkedik az ott tevékenykedő emberek igényeihez. Az ember-gép kapcsolat ilyen jellegű optimalizálása során a munkavédelem, a gazdaságosság és a humánusság kerül előtérbe. A cél az adott munkahelyen dolgozó munkavállalók védelme a fizikai sérülésektől – még akkor is, ha hosszú ideig végzik munkájukat –, a mentális egészség biztosítása, és így a hatékony és hibamentes munkavégzés lehetővég tétele.” (1) A Bundesanstalt für Arbeitsschutz und Arbeitsmedizin (BAUA) a következőképpen határozza meg az ergonómiát: „Olyan elmélet, mely elveket, adatokat és módszereket alkalmaz a munkarendszerek kialakítására az emberek jólétének és a teljes rendszer teljesítményének optimalizálása céljából.” Az ergonómiát általánosságban a munkavédelem egyik tudományágának tekinthetjük. 

Németországban az egyetemek és a főiskolák mellett elsősorban a BAUA 2.3 szakmai csoportja (Human Factors, Ergonomie), a VDI és a DIN ergonómiával foglalkozó szabványügyi bizottsága (NAErg) foglalkozik a munkahelyek ergonomikus kialakításával. A DIN és VDI közös bizottságai egyeztetik munkaterveiket. A Kommission Arbeitsschutz und Normung (KAN) szerint „a DIN szabványok és a VDI irányelvek közötti átfedéseket a munkavédelem szempontjából szkeptikusan kell szemlélni. Bár mindkettőt rögzített szabályok szerint dolgozzák ki, de a többrészes DIN 8201 szabványsorozat jóval részletesebb követelményeket támaszt a szabványosítási eljárással szemben, mint a 16 oldalas VDI 10002 teszi az irányelvkészítési eljárással szemben.” A német munkavédelmi törvény (ArbSchG) kötelezi a munkaadót a munkahelyi balesetek és munkavégzéssel összefüggő megbetegedések elkerülésére, valamint a munkavégzés biztonságos és humánus kialakítására (ArbSchG 2. és 3. §). Ezek közé tartozik a munkahelynek, a munkavégzés helyének és a munkahelyi környezetnek a kialakítása, valamint a munkavégzési eljárások, a munkafolyamatok és a munkaszervezés (ergonómia) kialakítása is. Azt, hogy milyen munkavédelmi és biztonsági intézkedések szükségesek, a munkaadónak az ArbSchG 5. §-a szerinti kockázatértékelés segítségével kell meghatározni. A 2016-ban átfogóan módosított munkahelyek berendezéséről és üzemeltetéséről szóló rendelet (ArbStättV) azonban már szó szerint figyelembe veszi az ergonómia fogalmát. Ezenkívül 2016 óta a képernyő előtti munkavégzésről szóló rendelet (BildscharbV) is az ArbStättV részét képezi, ez előbbit ugyanabban az évben hatályon kívül helyezték. Az ArbStättV szerint „a munkahelyek berendezése és üzemeltetése során a munkaadónak végre kell hajtania az ArbStättV 3. § (1) bekezdése szerinti intézkedéseket, ennek során figyelembe kell vennie a technika, a foglalkozás-egészségügy és a higiénia aktuális állását, az ergonómiai követelményeket, valamint különösen a Szövetségi Munkaügyi és Szociálisminisztérium ArbStättV 7. § (4) bekezdése szerint közzétett szabályait és ismereteit.” 

Magyarország vonatkozásában a munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről) szintén rendelkezik a munkahelyek, munkaeszközök kialakításának követelményei között az ergonómia figyelembe vételével a 19. § (3) bekezdésében. Továbbá a foglalkozási megbetegedések lehetőségeinél is, mint lehetséges okot definiálja az ergonómia hiányát, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális tényezők mellett. Az ergonómia mindemellett a munkahigénié része. 

Az ergonómia területén különbséget tesznek a terhelés és az igénybevétel között. A terhelések objektíven meghatározhatók, és három csoportra osztják őket: fizikai, pszichikai és pszichoszociális. Nem közvetlenül hatnak, hatásukat a dolgozók személyes erőforrásai és egyéni előfeltételei, valamint külső erőforrásai (pl. munkavégzési, cselekvési, döntési mozgástér) befolyásolják. A terhelési folyamatok visszacsatolásai módosítják a terhelési tényezőket. A teljes terhelés számos egyedi terhelési tényezőből adódik össze, tehát terhelések kombinációjaként működik. Ezért a munkakörnyezet ergonomikus kialakításakor nemcsak az objektív kritériumokat, hanem mindig az adott dolgozóra gyakorolt szubjektív hatásokat is figyelembe kell venni.  
 
A csomagoló munkaállomásokon számos fizikai, pszichikai és pszichoszociális terhelés éri a csomagolót. Néhány példa ezek közül: 

• nehéz és terjedelmes termékek kezelése 

• árucikkek felállított összehajtogatható dobozokba vagy tárolóládákba történő becsomagolása a doboz/láda pereme fölött 

• emelő és leengedő mozgások, részben a test felemelt teherrel történő elfordítása is 

• számos, részben nagy terhelési tényező létezik  

• az elvégzendő munkák listája nem csökken 

• komplex könyvelési műveleteket kell végrehajtani a számítógépen 

• számos különböző töltőanyag használható az áruk kartondobozokban történő biztosítására és a csomagok kiszállításra való elkészítéséhez 

• fizikai terhelések alakulnak ki a készre csomagolt egységek raklapokra vagy szállítószalagokra helyezése miatt 

• a meglévő por és zaj stb. általában véve nehezebbé teszik a munkát 

Az ergonómiai szempontból kedvező kialakítású csomagolóasztal elektromosan állítható magasságú, hogy a csomagoló optimálisan a saját testmagasságához igazíthassa. A magasság a csomagolandó árutól függően változtatható. A csomagolóasztal munkafelületébe mérleg van süllyesztve, mely csatlakozik a raktárkezelő szoftverhez. A mérleg fölött, amelyen a tényleges csomagolási folyamat zajlik, adagoló található a csomagolási segédeszközök és töltőanyagok számára. Szükség esetén ezek közvetlenül a csomagolásba hullanak. A mérleg mellett, kissé eltolva képernyő helyezkedik el szemmagasságban. Alatta, egy stabil, elforgatható lapon található a billentyűzet. Mellette nyomtató áll a szállítási dokumentumok elkészítéséhez, mely a nyomtató magassága miatt mélyebben elhelyezkedő toldóelemen található. A csomagolóanyagok és a kartondobozok függőlegesen a munkafelület felett helyezkednek, a test elfordítása nélkül megfoghatók. Közvetlenül a mérleggel ellátott asztallap mellett történik a csomag folyamatos működésű anyagmozgatóra való átadása rugalmas lemez segítségével. Így a csomagolónak nem kell emelő- és tolómozgásokat végeznie. Hasonlóképpen, a csomagolási folyamattól függően rendelkezésre álló emelőasztal biztosítja, hogy a csomagolónak ne kelljen hajlongania, illetve túlságosan kinyújtóznia, amikor raklapra vagy görgős konténerre helyezi a csomagot. A nagyobb terhek emeléséhez és leengedéséhez szintkiegyenlítő megoldások biztosíthatók. Lehetőség szerint álló, ill. ülő munkaállomásokat kell kínálni. Ezzel a kialakítással elkerülhető a terhek szükségtelen emelése és leengedése. Ezenkívül a hajlongás, a nyújtózkodás és a test terhekkel történő elfordítása is megakadályozható. 

A csomagolóasztalokat mindig egyedileg kell kialakítani. A napi szükségletet fedő segédeszközökhöz (ragasztószalag, papír stb.) elegendő tárolófelületnek, valamint rendszerezett tárolóhelyeknek és hulladékártalmatlanítási lehetőségeknek kell rendelkezésre állniuk. A munkakörnyezet legyen világos, tiszta és pormentes. A munkafeladat végrehajtásához szükséges segédeszközök legyenek mindig ugyanazokon, a megfogás szempontjából legkedvezőbb helyeken elérhetőek a munkatérben. A világos struktúra és rend segít a keresgélés és a hibák elkerülésében, továbbá általában véve megkönnyíti a munkavégzést. A számítógép csomagolóasztalon lévő képernyőjének éles és nagy kontrasztú képeket kell megjelenítenie, a beviteli felület pedig legyenek egyszerű és tetszetős kialakításúak. 

A csomagoló munkaállomás fent ismertetett ergonomikus kialakítása azt eredményezi, hogy a csomagoló intenzívebben és kisebb terhelés mellett tud dolgozni. Koncentráltabb, kevésbé fárad el, és csökken a hibák elkövetésére való hajlam. Még idősebb munkavállalók számára is alkalmasak az ilyen csomagolóállomások. 

A csomagolóállomást mindig eseti alapon kell megvizsgálni és kialakítani. A megoldás kompromisszumot jelent a megrendelések, a csomagolandó termékek, a folyamatokba való integrálás és az érintett dolgozók miatt fennálló követelmények tekintetében. Azért, hogy jobban megértsük a kialakítás feladatának összetettségét, gondoljunk arra, hogy a csomagoló munkaállomást például tükörképszerűen kell megtervezni a jobb- és a balkezes dolgozók számára.

Irodalom:

1 Ergonomikus munkahely, meghatározás, REFA AG, hivatkozás 

Ergonómia és munkabiztonság a raktárban, Bito-szaktudás, hivatkozás 

A német munkavédelmi törvény (ArbSchG) letöltése 

A német munkahelyek berendezéséről és üzemeltetéséről szóló rendelet (ArbStättV) letöltése 

Munkahelyekkel és ergonómiával kapcsolatos információk