A csomagolási törvény és a műanyagadó hatásai

A környezetszennyezés, különösen a műanyag termékek, például a zacskók, poharak és műanyag palackok által okozott károk hatalmas probléma. Az is ismert már egy ideje, hogy az úgynevezett mikroműanyagok felhalmozódnak a táplálékláncunkban és így az emberi szervezetben is. Ennek következtében bél- és májgyulladás, sőt rákos megbetegedés is kialakulhat (1). Hosszú távon az iparágaknak teljesen át kellene állniuk alternatív, környezetbarát csomagolóanyagokra. Rövid és középtávon az egyetlen lehetőség, hogy kevesebb új műanyagot használjunk, és helyette újrahasznosított anyagból állítsunk elő műanyag termékeket. 

A csomagolási törvény (VerpackG, 2) tehát 2019. január 1-jén lépett hatályba. A VerpackG célja a műanyagok és egyéb csomagolóanyagok újrahasznosítási arányának növelése. A VerpackG a gyártóknak, az online kiskereskedőknek és az újrahasznosítható csomagolást használó vállalatoknak szól. Ezeknek a vállalatoknak elsődlegesen el kell kerülniük a csomagolási hulladékot, és a keletkező hulladékot vagy újrafelhasználásra kell előkészíteniük, vagy újra kell hasznosítaniuk. A csomagolási törvény a központi csomagolási nyilvántartásba való regisztrációs kötelezettséget (3) és a duális rendszerben való engedélyeztetési kötelezettséget ír elő. A központi szerv felelős a jogszabályi követelmények megszervezéséért, alkalmazásáért és ellenőrzéséért. A központi szerv csomagolási nyilvántartásba történő regisztráció a versenytársak számára is nyilvánosan hozzáférhető, így itt egy piacellenőrzési mechanizmus jön létre. A vállalatok díj ellenében vásárolnak engedélyt a kettős rendszerből. A díj összege az előre bejelentett hulladék típusától és mennyiségétől függ. Ezt bizonyos anyagtípusokhoz, például üveghez és műanyaghoz rendelik. Az engedélyért és a díjért cserébe az adott duális rendszer szolgáltatója vállalja a felelősséget a csomagolóanyagok begyűjtéséért, válogatásáért és újrahasznosításáért. A kettős rendszer szolgáltatói például a "Der Grüne Punkt", a Reclay Systems vagy a Landbell AG (4 ). 

A központi csomagolási nyilvántartó hivatal (Zentrale Stelle Verpackungsregister) szerint a rendszerben való részvételre kötelezett csomagolások a csomagolási törvény 3. §-ának (8) bekezdése értelmében a használat után a magánvégfelhasználóknál jellemzően hulladékként felhalmozódó, áruval töltött eladási és kültéri csomagolások. A rendszerben való részvételre nem kötelezett csomagolások ezzel szemben a Németországban bizonyíthatóan nem hulladékként keletkező exportcsomagolások, az ipari csomagolások, a szállítási csomagolások, az újrahasznosítható csomagolások, a betétdíjköteles, nem újratölthető italcsomagolások és a veszélyes áruk értékesítési csomagolása. A központi szerv közzéteszi a rendszerben való részvételre kötelezett csomagolások katalógusát. 

A csomagolási törvény (VerpackG) új változata 2022. január 1-jétől hatályos. Ez többek között további szabályozásokat tartalmaz, például az eldobható italcsomagolásokra kivétel nélkül kötelező betétdíjra, magasabb újrahasznosítási kvótákra (pl. az összetett csomagolások és az italos kartondobozok esetében) vonatkozóan. Emellett 2022. július 1-től a gyártóknak minden csomagolást be kell jegyeztetniük a "LUCID" nevű központi szerv nyilvántartásába. Ha a csomagolási törvény szerinti kötelezettségeket nem tartják be, pénzbírság vagy akár forgalmazási tilalom is fenyeget. 

2021. január elsejétől az úgynevezett uniós műanyagadó (5) alkalmazandó. Ez azonban a tagállamok által az EU-ba irányuló, nem újrahasznosított csomagolási hulladékra kivetett illeték (és nem adó). Pontosabban, azóta uniós tagállami szinten 0,80 eurós illetéket vetnek ki minden egyes kilogramm nem újrahasznosított műanyag csomagolási hulladékra. Az adót eddig a polgárok általános adójából finanszírozták. Az Egyszer használatos műanyag alapról szóló törvény elfogadása után azonban a magánszektort, illetve a forgalmazókat és a gyártó cégeket terheli majd. 2023. január 11-én nyújtották be az egyszer használatos műanyagokra kivetett adó németországi bevezetéséről szóló törvényjavaslatot (Egyszer használatos műanyag alapról szóló törvény, EW-FondsG), amelyet a Bundestag március 2-án elfogadott (6). Ezenkívül a csomagolási törvény 26. és 27. §-ában egyedi módosításokat terveznek (7). A jövőben a fent említett vállalatoknak egyszer használatos műanyagokra vonatkozó illetéket kell fizetniük egy, a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség által kezelt alapba. Ezen kívül további kötelezettségek is felmerülnének, mint például a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökségnél való regisztrációs kötelezettség, a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökségnek minden év május 15-ig az előző naptári évre vonatkozó éves jelentéstételi kötelezettség, valamint egy meghatalmazott képviselő kijelölése (ha a gyártó külföldön telepedett le). Az alap célja a körforgásos gazdaság előmozdítása, és konkrétan a hulladékgazdálkodási intézkedések költségeinek fedezése, a közterületek tisztítása, valamint a magán végfelhasználók és a magánszektor érzékenyítése a témára. A műanyagadó elsősorban az egyszer használatos csomagolások gyártóit és forgalmazóit célozza a csomagolási ágazatban. A jövőben azonban nem zárható ki a költségek áthárítása a fogyasztókra, például a kiskereskedőkre, a vendéglátóiparra, a fogyasztási cikkek ágazatára stb. A műanyagadó várhatóan 2025 tavaszán lesz először esedékes. 

Spanyolországban már 2023. január 1-jétől műanyagadó van érvényben. Portugália szintén 2022. július 1-jén vezette be az egyszer használatos műanyag csomagolásokra kivetett adót. Spanyolországban az egyszer használatos műanyag csomagolásokra kilogrammonként 0,45 eurós adót vetnek ki. Az adó megfizetésére mind a gyártók, mind az importőrök kötelesek, ha havonta több mint 5 kg egyszer használatos műanyag terméket gyártanak vagy importálnak Spanyolországba. Emellett Olaszország is műanyagadó bevezetéséről döntött 2024. január 1-jétől. 

Mivel az EU-ban nem tervezik a nem újrahasznosított műanyag csomagolásokra kivetett adók harmonizálását, a vállalatoknak tájékozódniuk kell az egyes EU-tagállamokban érvényes műanyagadóról, kötelezettségekről és fejleményekről. Meg kell határozni a vonatkozó költségeket, és ennek megfelelően optimalizálni kell az ellátási láncokat. Ebben az összefüggésben további hatások várhatók a vállalati belső folyamatokra (8): 

-A beszállítók termékeiről további adózással kapcsolatos adatokat kell gyűjteni. 

-A saját adatok minőségét javítani kell a plasztikus adóbevallás és esetleg az adómentesség és -visszatérítés érdekében. 

-A számlázással kapcsolatban további követelmények merülhetnek fel. 

-ERP-rendszereket az árképzéshez kell igazítani 

-A vállalkozáson belüli felelősségi köröket tisztázni kell, irányítási és ellenőrzési funkciókat kell kialakítani. 

Literature 

1 Knops Laura, Hull-Deichsel Natalie, Microplastics in the body: researchers find particles in blood, August 2022, 24vita, Link 

2 The Packaging Act, Link 

3 Central Packaging Register Office, link 

4 VerpackungsLizenz24, The providers of the packaging licence, Link 

5 "Plastic tax": New challenge for companies?, March 2023, Ebner Stolz, Link 

6 Disposable Plastics Fund Act passed in the Bundestag, Verband Kommunaler Unternehmen e.V., Link 

7 Draft bill on the Disposable Plastics Fund Act: New obligations and single-use plastic levy, IHK Karlsruhe 

8 Plastic tax, Deloitte GmbH, Link 

9 Plastic tax harms circular economy and climate protection, IK Industrievereinigung Kunststoffverpackungen e.V., Link 

10 Corona crisis brings back plastic tax planning, Licentero, link 

11 Bundestag passes special levy on single-use plastic, Spiegel, March 2023, Link